Trócsányi László igazságügyi miniszter vezette delegáció mutatta be Magyarország emberi jogi helyzetét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtti, úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) során 2016. május 4-én Genfben.
Az ENSZ 1975-ben ünnepelte először a Nemzetközi Nőnapot a Nők Nemzetközi Évének keretében. Két évvel később, 1977-ben a Közgyűlés határozatában március 8-át az ENSZ Nőjogi és Nemzetközi Béke napjának nyilvánította.
December 20-át 2005-ben nyilvánította a Szolidaritás Nemzetközi Napjává az ENSZ Közgyűlése. A szolidaritást a Millenniumi Nyilatkozat a 21. század nemzetközi kapcsolatainak egyik alapelveként deklarálta. A globalizáció következtében egyre fokozódó egyenlőtlenségek enyhítése érdekében a Nyilatkozattal az ENSZ kinyilvánította, hogy azoknak az államoknak, amelyek jobban élvezik a fennálló nemzetközi rend előnyeit, segíteniük szükséges azokat az országokat, amelyek a legkiszolgáltatottabbak.
Az osztrák Család- és Ifjúságügyért Felelős Minisztérium pályázatot hirdet ’Feelin’ Good – feelin’ Bad’ címmel 10-25 év közötti fiatalok számára.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese és Berke Barna, a tárca európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára elnöklésével ülést tartott az Emberi Jogi Munkacsoport 2015. december 16-án.
A Nemzetközi Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Intézete (International Bar Association’s Human Rights Institute) konferenciát tart Budapesten 2015. december 10-én, „Továbbra is veszélyben a bírói függetlenség és a jogállamiság Magyarországon” címmel.
Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok világnapjának. 1948-ban ezen a napon fogadta el a Közgyűlés az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely dokumentum megalapozta az emberi jogok XX. századi fejlődését.
Minden gyermeknek joga van a boldog gyermekkorhoz. A családok, a támogató kisközösségek, a civilek, az egyházak és az állam közös ügye, hogy gyermekeink érzelmi és fizikai biztonságban nőjenek fel. A gyermekek jóléte és jólléte kiemelt kormányzati cél, mely elválaszthatatlan a családokat megerősítő kormányzati programoktól.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) közleményében részvétét és együttérzését fejezte ki a 128 áldozatot követelő párizsi merényletek során elhunyt és megsebesült személyek családjainak.
Szijjártó Péter részvéttáviratban biztosította Laurent Fabius francia külügyminisztert együttérzéséről a párizsi merényletekkel kapcsolatban - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szombaton az MTI-vel.