Az emberi jogok kialakulása elsősorban az angol, az amerikai és a francia alkotmányos jogfejlődéshez kötődik. Több nagy gondolkodó (pl. Rousseau, John Locke, Jean Bodin) is értekezett arról, hogy az embereknek veleszületett méltóságuk van, jogaik elidegeníthetetlenek, amelyeket az állam köteles megvédeni és tiszteletben tartani. Először a vallás és a lelkiismereti szabadság területén történtek lépések, majd a rabszolgaság eltörléséért indult meg a küzdelem. Az emberi jogok nemzetközivé válása az ENSZ Alapokmányának elfogadásával kezdődött meg.
Az ENSZ Alapokmánya emelte először nemzetközi alapnorma rangjára az emberi jogokat, majd a széleskörű nemzetközi védelem kialakítása érdekében fogadta el az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-én az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Nem kötelezőnek, nem kikényszeríthetőnek szánták a dokumentumot, azonban később az alapokmány autentikus értelmezéseként és az általános szokásjog részeként kötelező erejűvé vált.
A későbbiekben az emberi jogi dokumentumok specializálódása indult el. Az alábbi területeken születtek meg a máig leghatásosabb nemzetközi egyezmények:
- Nemzetközi Egyezmény a Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről (1965).
- Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966)
- Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966)
- Egyezmény a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról (1979)
- Egyezmény a Kínzás és Más Kegyetlen, Embertelen vagy Megalázó Büntetések vagy Bánásmódok Ellen (1984)
- Egyezmény a Gyermekek Jogairól (1989)
- Egyezmény a Fogyatékkal Élő Személyek Jogairól (2006)
Az említett univerzális egyezményekkel párhuzamosan regionális szinten is megindult a nemzetközi együttműködés az emberi jogok védelmének érdekében. A regionális dokumentumok közül az alábbiakat érdemes kiemelni:
- Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950)
- Európai Szociális Charta (1961 – 1997-ben felülvizsgálták a Chartát)
- Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2007)
- Emberi Jogok Amerikai Egyezménye (1969)
- Ember és Népek Jogainak Afrikai Chartáját (1981)
Magyarország a kelet-közép-európai régióból elsőként, 1990. november 6-án lett az Európa Tanács tagja. Hazánk az Európai Unióhoz is az elsők között adta be csatlakozási kérelmét, így a régió többi országához képest korábban indult meg a nemzetközi emberi jogi standardok implementálása jogrendszerünkbe. Ennek érdekében az alkotmányban is rögzítésre kerültek az alapvető emberi jogok, valamint külön törvények is születtek ezek deklarálására. A különböző emberi jogi szabályok gyakorlati alkalmazásához szükséges kereteket az Alkotmánybíróság alkotmányértelmező tevékenysége biztosította.
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény két külön részben, nevezetesen a Nemzeti Hitvallás, valamint a Szabadság és Felelősség című fejezetekben foglalkozik az alapvető emberi jogok rögzítésével.
