Ülésezett a Menekültügyért Felelős Tematikus Munkacsoport a Belügyminisztérium épületében.
„Ha az Isten, haza és család hármasa az iránytű, amit követünk, akkor nem tévedünk el semmilyen szélsőség irányába, és megóvjuk nemzetünket a diktatúráktól és a szabadság elvesztésétől – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeumban tartott megemlékezésen.
Rétvári Bence arról beszélt, hogy nincs nagy különbség a nácizmus és a kommunizmus között, hiszen mindkettő kereszténységet és a polgári demokráciát tagadta, ezért indokolt a közös emléknap a két diktatúra áldozatainak."
A Jogegyenlőségért Felelős Tematikus Munkacsoport keretein belül működő Családjogi Civil Munkacsoport ülésezett 2023. június 30-án.
A minisztériumi feladat –és hatáskörök változása miatt az idősügy a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz került Csák János miniszter úr és Hornung Ágnes államtitkár asszony irányításával, utóbbi a tematikus munkacsoport vezetését dr Beneda Attila helyettes államtitkár úrra bízta.
Fontos nekünk Magyarországon, hogy a magyar zsidók biztonságban érezhessék magukat minden nap, „ma is, holnap is, és holnapután is” – hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Budapesten.
Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár úr (Kulturális és Innovációs Minisztérium) tájékoztatást adott arról, hogy a családpolitikával, a gyermek- és ifjúságpolitikával összefüggő szakmai, politikai irányítás a Kulturális és Innovációs Minisztériumon belül Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár asszony irányítása alá tartozik, aki a tematikus munkacsoport vezetését a Családügyekért felelős Helyettes Államtitkár Úrra bízta.
Dr. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese elnöklésével 2023. március 21-én az Emberi Jogi Munkacsoport megtartotta első ülését a 2022-2026-os kormányzati ciklusban.
A Kormányhatározat módosításának célja, hogy az Emberi Jogi Munkacsoport elmúlt tízévi működésének tapasztalatai alapján a Korm. határozatban megjelölt feladatok és működési keretek pontosításra kerüljenek, valamint a kormányzati struktúra változása következtében módosítsa a Munkacsoport tagjaira vonatkozó pontot.
Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok világnapjának, 1948-ban ezen a napon fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese elnöklésével 2018. november 29-én az Emberi Jogi Munkacsoport megtartotta első ülését a 2018-2022-es kormányzati ciklusban.
A Kormányhatározat módosításának célja, hogy az Emberi Jogi Munkacsoport elmúlt hatévi működésének tapasztalatai alapján a Korm. határozatban megjelölt feladatok és működési keretek pontosításra kerüljenek, valamint a kormányzati struktúra változása következtében módosítsa a Munkacsoport tagjaira vonatkozó pontot.
Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének bizottsága (a továbbiakban: CRPD Bizottság) 17. ülésszaka során elfogadta a Magyarország számára kötelezően kifejtendő témakörök listáját. Magyarországnak az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményével (a továbbiakban: CRPD Egyezmény) összefüggésben egyszerűsített jelentést kellett készíteni – a korábbi – 2012-es CRPD Egyezmény védése óta eltelt ötéves ciklusról a CRPD Bizottság által elküldött kérdéssor alapján. A nemzeti jelentés leadási határideje 2018. május 1-je volt.
Az Emberi Jogi Munkacsoport keretében működő Romaügyekért Felelős Tematikus Munkacsoport ezúttal a Hajdú-Bihar megyében található Bagaméron tartott kihelyezett ülést. Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen elmondta, fontos lépéseket kell tenni a roma lányok végzettségnélküli iskolaelhagyása ellen.
A kommunizmus bűneire való emlékezés fontosságáról beszélt az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Csolnokon, a magyarországi kényszermunkáról rendezett konferencián.
A Kormány öt évvel ezelőtt, 2012. februári határozatában (1039/2012 (II. 22.) Korm. határozat) rendelkezett az Emberi Jogi Munkacsoport életre hívásáról, melynek fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, konzultációt folytasson a civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, valamint alkotmányos szervekkel, emellett pedig elősegítse az emberi jogok magyarországi érvényesülésével kapcsolatos szakmai kommunikációt.
Szijjártó Péter óriási sikernek tartja, hogy a kelet-közép-európai ország csoportjából Magyarországot választották be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába.
A menekültek a háború és az embercsempészek áldozatai - állapította meg a kormány Emberi Jogi Munkacsoportjának Egyéb Polgári és Politikai Jogokért Felelős Tematikus Munkacsoportja keddi rendes ülésén.
Az Európai Unió tagállamai készek a jövőben mindent megtenni annak érdekében, hogy vissza tudják szorítani a növekvő radikalizmust és szélsőségességet – olvasható egyebek között abban a közös nyilatkozatban, amelyet az EU igazságügyi miniszterei fogadtak el 2016. augusztus 23-án Pozsonyban.
Trócsányi László igazságügyi miniszter vezette delegáció mutatta be Magyarország emberi jogi helyzetét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtti, úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) során 2016. május 4-én Genfben.
Az ENSZ 1975-ben ünnepelte először a Nemzetközi Nőnapot a Nők Nemzetközi Évének keretében. Két évvel később, 1977-ben a Közgyűlés határozatában március 8-át az ENSZ Nőjogi és Nemzetközi Béke napjának nyilvánította.
December 20-át 2005-ben nyilvánította a Szolidaritás Nemzetközi Napjává az ENSZ Közgyűlése. A szolidaritást a Millenniumi Nyilatkozat a 21. század nemzetközi kapcsolatainak egyik alapelveként deklarálta. A globalizáció következtében egyre fokozódó egyenlőtlenségek enyhítése érdekében a Nyilatkozattal az ENSZ kinyilvánította, hogy azoknak az államoknak, amelyek jobban élvezik a fennálló nemzetközi rend előnyeit, segíteniük szükséges azokat az országokat, amelyek a legkiszolgáltatottabbak.
Az osztrák Család- és Ifjúságügyért Felelős Minisztérium pályázatot hirdet ’Feelin’ Good – feelin’ Bad’ címmel 10-25 év közötti fiatalok számára.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese és Berke Barna, a tárca európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára elnöklésével ülést tartott az Emberi Jogi Munkacsoport 2015. december 16-án.
A Nemzetközi Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Intézete (International Bar Association’s Human Rights Institute) konferenciát tart Budapesten 2015. december 10-én, „Továbbra is veszélyben a bírói függetlenség és a jogállamiság Magyarországon” címmel.
Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok világnapjának. 1948-ban ezen a napon fogadta el a Közgyűlés az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely dokumentum megalapozta az emberi jogok XX. századi fejlődését.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) november 20-án, a gyermekjogok világnapján tette közzé Kézikönyvét a Gyermekek Jogaira Vonatkozó Európai Jogról.
Minden gyermeknek joga van a boldog gyermekkorhoz. A családok, a támogató kisközösségek, a civilek, az egyházak és az állam közös ügye, hogy gyermekeink érzelmi és fizikai biztonságban nőjenek fel. A gyermekek jóléte és jólléte kiemelt kormányzati cél, mely elválaszthatatlan a családokat megerősítő kormányzati programoktól.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) közleményében részvétét és együttérzését fejezte ki a 128 áldozatot követelő párizsi merényletek során elhunyt és megsebesült személyek családjainak.
Szijjártó Péter részvéttáviratban biztosította Laurent Fabius francia külügyminisztert együttérzéséről a párizsi merényletekkel kapcsolatban - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szombaton az MTI-vel.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében 2015. november 12-én és 13-án immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Emberi Jogi Fórumot. Az előző évekhez hasonlóan a konferencia lehetőséget biztosít az emberi jogok nemzeti és nemzetközi szakértői, kormányzati és nem-kormányzati szervezetek képviselői, valamint tudományos kutatók számára a közös érdeklődésre számot tartó aktuális kérdések megvitatására.
Hétmérföldes csizmájával - hét helyszín után - október 11-én Budapestre érkezik a Színezd át ingyenes családi nap, amely programjaival és játékos feladataival a Bálna (1093 Budapest, Fővám tér 11-12.) II. emeleti nagytermében várja a gyerekeket 10.30-tól 16 óráig. Az együtt és egymásért gondolkodás jegyében megvalósuló, nemzetiségeink kultúráját megismertetni kívánó eseménysorozat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, Balog Zoltán miniszter úr fővédnökségével jöhetett létre.
Az erőszakmentesség napját 2007 óta ünneplik világszerte október 2-án, Mahatma Gandhi születésnapján. Gandhi az indiai függetlenségi mozgalom vezetőjeként elutasította a függetlenség erőszakos módon történő elnyerését. Hitt a békés megoldásokban, a polgári ellenállás erejében.
Balog Zoltán az Idősek Tanácsának ülését megelőző díjátadás kapcsán kiemelte: ideje van a köszönetnek, ideje van annak, hogy köszönetet mondjunk az időseknek azért, amit felépítettek, amit újjáépítettek. Köszöntőjében hangsúlyozta: amikor köszönetet mondunk, akkor azoknak is köszönetet mondunk, akik azért dolgoznak nap, mint nap, hogy az idős kor valóban nyugodt kor legyen. Arra is alkalmat ad ez az alkalom, hogy elgondolkozzunk a nemzedékek egymáshoz fűződő viszonyáról – tette hozzá.
A roma embereket segíteni kell a felemelkedésben - mondta Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség államtitkára a roma holokauszt 71. évfordulója alkalmából a Roma Polgári Tömörülés (RPT) által a Cigány Történeti-, Kulturális-, Oktatási- és Holokauszt Központban szervezett megemlékezésen vasárnap.
Az ENSZ Környezetvédelmi Konferenciája 1972. június 5-én kezdődött Stockholmban, amely alakalom óta június 5-én világszerte ünneplik a környezetvédelmi világnapot. A világnap témája 2015-ben: „Hétmilliárd álom. Egy bolygó. Fogyassz körültekintően .” A UNEP ezzel a jelmondattal arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a Föld eltartó képessége, a gazdasági növekedés és az emberek jóléte egymással összefügg, ezért felelősséggel kell használni a természet adta erőforrásokat.
A homofóbia és transzfóbia ellenes nemzetközi napot 2004-ben hozták létre annak érdekében, hogy felhívják a társadalom, a média és a döntéshozók figyelmét az LMBT embereket érő diszkriminációra. 1990-ben ezen a napon döntött a WHO a homoszexualitás, mint mentális zavar eltörléséről.
Szerdán a kétévente megrendezett, több mint ezer zsidó közösség képviselőjét, diplomatákat, szakembereket felvonultató konferencia megnyitóján a magyar kormány delegációját Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros magyar elnökségének munkáját irányító miniszteri biztos vezette.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Antiszegregációs Kerekasztal május 14-i ülésén elmondta, a kormány továbbra is elkötelezett a romák integrált oktatása mellett. Hangsúlyozta, a szegregáció nem tűrhető, a különböző helyzeteteket különböző megoldással lehet kezelni, ezeknek a javaslatoknak a megvitatása továbbra is az Antiszegregációs Kerekasztal ülésein zajlik.
A családok nemzetközi napjának létrehozásáról 1993-ban döntött az ENSZ Közgyűlése azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét a családokat érintő aktuális kérdésekre, kihívásokra, valamint azon társadalmi, gazdasági és demográfiai folyamatokra, amelyek hatással vannak a családokra. Az évek során számtalan nemzeti és nemzetközi figyelemfelhívó eseményekre került sor a világnap keretében.
Május 11-én rendhagyó ülést tartott Győrben, a Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület vendéglátásában a Romaügyekért Felelős Tematikus Munkacsoport. A kihelyezett ülés célja az volt, hogy hagyományteremtő módon a helyi civil szervezetekhez közelebb kerüljön az Emberi Jogi Munkacsoport munkája. Az ülésen a roma kulturális egyesületeken túl érdekvédelmi szervezetek, roma női szervezetek, a kormányzat, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és az Egyenlő Bánásmód Hatóság is képviseltették magukat.
Az Országgyűlés 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az időpontválasztás oka, hogy 1944-ben április 16-án kezdődött meg Kárpátalján a zsidók gettókba zárása, majd deportálása. Ezen a napon a magyarországi iskolákban is megemlékeznek a Holokausztról.
A Nemzetközi Roma Naphoz kapcsolódóan április 8-án rendezik meg a Cigánykerék – Roma Értékek Fesztivált, amelynek programjai bepillantást engednek a cigányság mindennapi életébe, és a kulturális megértésen keresztül igyekeztek közelebb vinni egymáshoz a különféle nemzetiségeket. Az érdeklődők megismerkedhetnek a magyarországi roma kultúra sokszínűségével és egyediségével. Közlemény.
A Szubjektív Értékek Alapítvány szervezésében került megrendezésre, civil- és kormányzati szervezetek képviseletében a gyűlöletbeszéd magyarországi helyzetéről szóló kerekasztal beszélgetés, melyen az Emberi Jogi Munkacsoport elnökeként Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára is részt vett. Az Antirasszista Világnap alkalmából rendezett eseményen a meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy meg kell tenni a szükséges lépéseket a gyűlölet által motivált cselekmények visszaszorítása érdekében, végső megoldásként pedig a jog betűjének visszatartó erőként kell hatnia. A szakértők szerint jelenleg nem a törvényi szabályozással van probléma, hanem annak gyakorlati alkalmazása hagy kivetnivalót maga után.
A Miniszterelnökség határozottan elítéli a gyöngyösi zsidó temetőben elkövetett sírgyalázók barbár tettét. A kormány minden rendelkezésére álló eszközzel fellép a nemzeti, etnikai, vallási és más közösségek elleni gyűlöletkeltéssel és gyűlöletcselekményekkel szemben.
Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma megdöbbenéssel értesült a március 15-én, a pakisztáni Lahore-ban, két keresztény templomnál a vasárnapi szertartás idején elkövetett terrorista támadásról, amely eddig 15 halálos áldozatot követelt, a hívők mellett a rendőri biztonsági személyzet soraiból is.
A Nemzetközi Nőnap az egyik legrégebb óta ünnepelt világnap, a 20. század eleje óta létezik. Az első Nemzetközi Nőnapot 1911. március 19-én tartották Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. 1913 óta ünneplik március 8-án.
Az Emberi Jogi Kerekasztal tagszervezete, az Ebony Afrikai Egyesület a Szubjektív Értékek Alapítvány együttműködésével nagyszabású rendezvényt szervez 2015. március 21-én a MÜSZI-ben a Rasszizmus Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából.
Szerdán, február 25-én országszerte a kommunizmus áldozataira emlékeznek: 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát.
Az Alapjogokért Központ az Amnesty International jelentésére ragálva Tévedések vígjátéka? címmel publikálta legújabb elemzését.
Az Alapjogokért Központ, független szervezet kutatásai alapján a Human Rights Watch Magyarországról kiadott jelentése alapvető tévedéseket tartalmaz.
Hetven évvel ezelőtt január 27-én szabadították fel a szövetséges erők az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. Az ENSZ Közgyűlése 60/7-es határozatával 2005-ben nyilvánította ezt a napot a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává. Szintén ez a határozat rendelkezik arról, hogy a tagállamok elítélik a holokauszt tagadását. Az ENSZ Közgyűlése támogatja továbbá, hogy a tagállamok oktatási, tájékoztatási programokat dolgozzanak ki a jövő generációi számára, hogy ilyen tragikus eseményekre ne kerülhessen sor még egyszer.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, kultúráért is felelős tárcavezető csatlakozott ahhoz a közös nyilatkozathoz, amelyet Lettország elnöksége és a francia kulturális miniszter kezdeményezett.
Ma a világ tiszteletét fejezi ki a párizsi merénylet áldozatai előtt. Magyarország miniszterelnökeként először és mindenekelőtt én is a legmélyebb együttérzésemet fejezem ki. Mi magyarok osztozunk a franciák fájdalmában.
Az alábbiakban publikáljuk Répássy Róbert Rácz Péter Rikárdó szüleihez intézett levelét.
A szegénység elleni küzdelem jegyében 2005-ben az ENSZ Közgyűlése az A/RES/60/209-es határozattal december 20-t az Emberi Szolidaritás Nemzetközi Napjává nyilvánította. Ez az emléknap felhívja a figyelmet az emberiség egységére, ugyanakkor a benne megjelenő különbözőség tiszteletére. Ez a nap emlékeztet továbbá a társadalmi igazságosság fontosságára, a szolidaritás nélkülözhetetlenségére.
Az ENSZ Közgyűlése a 45/158. határozattal fogadta el 1990. december 18-án a Migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt, mely 2003. július elsején lépett hatályba. Az egyezmény elfogadásának napja 2000 óta a Migránsok Nemzetközi Napja.
Az Igazságügyi Minisztérium az Emberi Jogok Világnapján ismételten hitet tesz a minden embert megillető jogok érvényesülése mellett. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szelleme és az Alaptörvény betűje rögzíti, hogy „Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.”
Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének 2005 decemberi hatályba lépése óta minden év december 9-én tartják a Korrupcióellenes Világnapot. Az ENSZ Közgyűlése által elfogadott korrupcióellenes megállapodás rendelkezik a világnap megtartásáról, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korrupció negatív hatásaira.
Az ENSZ Közgyűlése 1992-ben a 47/3 számú határozatával nyilvánította december 3-át a Fogyatékossággal Élők Világnapjának. A Világszervezet 1993 óta minden évben egy kiemelt témát állít a középpontba, amely idén a „Fenntartható fejlődés: a technológia ígérete” elnevezést viseli.
A fogyatékkal élő emberek is a társadalom teljes értékű tagjai, ezért a támogatásukra fordított forrásokat a kormány 2010 óta folyamatosan növelte – mondta Kurucz Éva kormányszóvivő Debrecenben, a Fény Felé Alapítvány új intézményének átadó ünnepségén.
Napjainkban több mint 35 millió HIV fertőzött él a világon, ebből 3.2 millió 15 év alatti. Az AIDS világnapján több mint 20 éve globális kampánysorozatra kerül sor a HIV fertőzöttek jogainak védelme, valamint a betegség leküzdése érdekében. A legtöbb megbetegedésre Afrikában kerül sor, ahol továbbra is jellemző a gyógyszeres kezelés, a megfelelő egészségügyi ellátásokhoz való hozzájutás, valamint a HIV fertőzéssel kapcsolatos megfelelő ismeretek átadásának hiánya. Ebből adódóan az Egészségügyi Világszervezet idén új ajánlásokat fog elfogadni a HIV fertőzöttségnek kitett emberek kezelése érdekében, az ENSZ pedig célul tűzte ki, hogy 2030-ra véget vet a járványnak.
Az utóbbi időben a társadalmat megrázó események miatt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő egyes hallgatói szervezetek – így a Bibó István Szakkollégium, a Büntető Eljárásjogi és Büntetés- végrehajtási Jogi, a Büntetőjogi, a Jogszociológiai és a Kriminológiai Tudományos Diákkörök – fontosnak tartották, hogy egy tudományos konferencia keretében, szakmai érvek mentén, őszintén beszéljenek a szexuális erőszakról. A konferencia egyik nyitóbeszédét dr. Szabó József Tamás beosztott bíró, az Igazságügyi Minisztérium Parlamenti Államtitkárságának munkatársa tartotta. Ismertette az elmúlt évek jogalkotási folyamatát, valamint az első panelbeszélgetés résztvevőjeként megosztotta tapasztalatait, amelyeket bírói pályafutása során szerzett. Röviden bemutatta, hogy a jogalkotóknak milyen kérdéseket kellett tisztázniuk a szexuális erőszakkal kapcsolatos tényállások kidolgozása során, valamint mely területeken szükséges még további lépéséket tenni.
A nők elleni erőszak korunk egyik legmeghatározóbb problémája. A Világbank adatai alapján a 15 és 44 év közötti nők nagyobb eséllyel válnak családon belüli vagy szexuális erőszak sértettjeivé, mint rákos megbetegedés, malária, autóbaleset, háború áldozatává.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium ad helyet idén a Hetedik Emberi Jogi Fórumnak, melynek célja, hogy a nemzetközi, kormányzati és civil szervezetek emberi jogi szakértői számára lehetőséget biztosítson a jó gyakorlatok és tapasztalatok cseréjére, hatékonyan hozzájáruljon a területen aktív szereplők megértéséhez, valamint a világban megjelenő új kihívások megoldásához. Az idei fórum négy aktuális témát tűzött napirendre, melyeket panelbeszélgetések során vitathatnak meg a meghívott előadók a kétnapos konferencia ideje alatt. Idén fő témák a védelmi felelősség elve mentén létrejövő jogi dilemmák, a kisebbségek kapcsán az egyéni és közösségi jogok, a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság új kihívásai valamint az emberi jogok fejlesztési keretrendszere 2015-öt követően. A konferenciát az Igazságügyi Minisztérium Parlamenti Államtitkára, Répássy Róbert nyitotta meg.
1959. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. Azóta november 20-a a gyermekek jogainak világnapja. A Nyilatkozat, azzal a céllal, hogy ” hogy a gyermek gyermekkora boldog legyen” olyan konkrét jogokat fogalmazott meg, mint például a névhez, az állampolgársághoz és az oktatáshoz való jog. A Nyilatkozat nem volt kötelező erejű, így ugyanezen a napon, harminc évvel később, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, és 1990. január 26-án megnyitotta aláírásra.
Ülésezett az Emberi Jogi Munkacsoport. A Munkacsoport tagjai 2014. október 30-án az Igazságügyi Minisztériumban tartottak megbeszélést a 2014-2018 közötti kormányzati ciklus feladatairól.
2014. október 28-án Brüsszelben az EU soros elnöke Olaszország és az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) konferenciát szervezett az LMBT embereket érő diszkrimináció leküzdésével, megelőzésével kapcsolatosan.
Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, a FAO 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította Élelmezési Világnappá október 16-át.
2014. október 3-án a Belügyminisztérium konferenciáján bemutatásra került a Kézikönyv a menekültügyre, határokra és bevándorlásra vonatkozó európai jogról című dokumentum.
Az ENSZ Közgyűlése 2007. június 15-én A/RES/61/271 számú határozatával október 2-át az Erőszakmentesség Világnapjának nyilvánította. A dátum Mahatma Gandhinak, a 20. század pacifista vezérének születésnapját jelöli.
1990. december 14-én az ENSZ Közgyűlése a 45/106-os számú határozatával október 1-jét az Idősek Világnapjának nyilvánította. Az idős emberek helyzetére az egyre öregedő társadalmak számának növekedése irányította a figyelmet. Az ENSZ elsősorban emberi jogi megközelítést alkalmaz, külön kiemelve az emberi méltóságot, az egyenlő bánásmódot, valamint a jogot a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjének élvezetéhez.
Az amerikai székhelyű, szélsőséges, fajvédő National Policy Institute (NPI) nemzetközi „fajvédő” szervezet orosz radikális személyiségekkel közösen konferenciát szervez Magyarország fővárosában. Közlemény.
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy minden, rendelkezésére álló törvényes eszközzel akadályozza meg az amerikai székhelyű, szélsőséges, fajvédő National Policy Institute október 3. és 5. közötti, Budapestre tervezett konferenciáját.
A kormány tanácsadó testületeként működő Emberi Jogi Munkacsoport 2012 decemberében hívta életre az Emberi Jogi Kerekasztalt, ahol a civil és szakértői szervezetek, illetve a kormány képviselői számolhatnak be a többi között olyan fontos kérdésekben tett előrelépéseikről, mint a nők jogai, a gyermekek védelme, romaügyek, nemzetiségi ügyek, idősek jogai, fogyatékkal élők jogai, hajléktalanok helyzete, menekültügy és migráció, véleménynyilvánítás szabadsága gazdasági, szociális és kulturális jogok védelme. A kerekasztal – amelynek tagságára 90 szervezet pályázott – 45 civil taggal alakult meg.
Az alapvető jogok minden gyermeket megilletnek az élet bármely területén, így az igazságszolgáltatásban is – jelentette ki Répássy Róbert államtitkár az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának 25. évfordulója alkalmából tartott konferencián 2014. szeptember 17-én Budapesten.
Az idén 25 éves Gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény hazai végrehajtásáról számoltak be a magyar kormány képviselői 2014. szeptember 9-10-én Genfben az Egyezmény végrehajtásáért felelős Gyermek Jogai Bizottság előtt.
A Nők Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoport 2023. május 24-én ülésezett a Kulturális és Innovációs Minisztérium épületében.
Az Emberi Jogi Munkacsoport honlapjának tartalma megújult.
A totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapjára emlékeztek az Európai Unió igazságügyi miniszterei Rigában. Magyarországot Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára képviselte. A konferencián felszólalt Frances Fitzgerald ír igazságügyi miniszter is.
Együttes ülést tartottak az Emberi Jogi Kerekasztal tagjai
Érdemi konzultáció az emberi jogokról
A totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapja, Riga (Lettország)
