Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT) egyetemes időszakos emberi jogi felülvizsgálati eljárása (Universal Periodic Review, UPR) 2008 áprilisában kezdte meg működését. A UPR olyan általános, egyetemes emberi jogi vizsgálati mechanizmus, amelyet az EJT folytat le, és amelynek fő célja, hogy periodikus jelleggel minden ENSZ tagállamban ellenőrizze az emberi jogok tiszteletben tartását, és azt a tagállamok együttműködésével, tapasztalatainak megosztásával fejlessze. Évente 42 ország felülvizsgálatára kerül sor az Egyetemes Időszakos Emberi Jogi Felülvizsgálat Munkacsoportjának (UPR Munkacsoport) három, egyenként 2 hetes ülésszaka alatt, így egy ország két felülvizsgálata között kb. 5 év telik el.
A felülvizsgálat három dokumentumra épül: a kormány által benyújtandó nemzeti jelentésre, az ENSZ emberi jogi mechanizmusai által készített összefoglalóra, valamint más érdekelt felektől származó információkra, beleértve a nemzeti emberi jogi intézményeket és a nem kormányzati szervezeteket. A dokumentumok bárki számára elérhetők a UPR hivatalos honlapján, az ENSZ hivatalos nyelvein.
A UPR Munkacsoport ülésén a felülvizsgált ország küldöttsége vázolja az emberi jogi szempontból legfontosabb fejleményeket, majd a hozzászólni kívánó államok rövid (max. 1-2 perc) beszédei következnek. Ezekben, a fent említett dokumentumok, illetve saját külképviseleteik adatai alapján rámutatnak a legégetőbb problémákra, méltatják az elért eredményeket, kérdéseket tesznek fel és ajánlásokat adnak a továbblépés lehetséges területein. A delegáció reagál az elhangzottakra, és nyilatkoznia kell, hogy mely ajánlásokat fogadja el. Ezek végrehajtásáról az 5 év múlva esedékes felülvizsgálaton be kell számolnia.
A UPR mechanizmus legnagyobb eredménye, hogy abban valamennyi ország részt vesz, az emberi jogok teljes vertikumát átfogja és a lehető legkisebb teret engedi a kétoldalú ellentéteknek, bár természetesen azoktól teljes mértékben nem tudja függetleníteni magát.
Hazánk első UPR felülvizsgálata 2011. május 11-én került sor, a felkészülést a Külügyminisztérium koordinálásával, a társtárcák és civil szervezetek részvételével megtartott tematikus konferenciák segítségével zajlott. A tagállamoktól kapott ajánlások közül hazánk 119-et teljes egészében, 3-at részben elfogadott, és 26-ot visszautasított. Az ajánlások teljesítéséről a társtárcáktól kapott információk alapján hazánk 2014-ben félidős jelentést juttatott el az ENSZ-hez (mid-term report). A 2011-es UPR nyomán létrejött a tárcaközi Emberi Jogi Munkacsoport (EJMCS), amelynek feladata – többek között –, hogy figyelemmel kísérje a UPR ajánlások végrehajtását.
Magyarország második UPR felülvizsgálatára 2016. május 4-én került sor, amelyre a sikeres felkészülést már az EJMCS is segítette. A felülvizsgálat során a magyar delegáció számot adott az elfogadott ajánlások végrehajtásáról, illetve az emberi jogokat érintő fejleményekről. A második felülvizsgálat folyamán kapott ajánlások közül hazánk 189-et teljes egészében, 12-t részben elfogadott és 20-at visszautasított.
Magyarország harmadik általános időszakos emberi jogi beszámolójára a UPR Munkacsoport 39. ülésszakának negyedik ülésén, 2021. november 2-án került sor. A nemzeti jelentés, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos Hivatalának jelentése, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a civil szervezetek információinak összefoglalása, valamint a felülvizsgálatról szóló összefoglaló jelentés megtalálható az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalának oldalán. Hazánk a felülvizsgálat során 285 ajánlást kapott, amelyet 267 pontba vontak össze (egyes azonos tartalmú ajánlások egy pontba kerültek). Az ajánlások közül hazánk 131-et elfogadott, 87-et tudomásul vett 49-et visszautasított.
Mindemellett fontos kiemelni, hogy Magyarország messzemenően tiszteletben tartja és előmozdítja az emberi jogok érvényesülését, különös tekintettel az egyenlő bánásmód követelményére. Hazánk továbbra is a konstruktív, a tagállamok nemzeti hagyományait tiszteletben tartó párbeszéd erejében hisz, amely ténylegesen támogatja az emberi jogok érvényesülését.