Az egészségügy egyik kritikus területének számító gyógyszerpolitikában mára a fiskális programot szakmaivá alakították, a partnerek jól együttműködnek, sikerült csökkenteni a gyártók, a forgalmazók és állami közötti korábbi feszültséget - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségpolitikai helyettes államtitkára egy balatonfüredi egészségügyi konferencián.
Cserháti Péter a háromnapos XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és X. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia nyitónapján tartott hagyományos egészségpolitikai fórumon arról is beszélt, hogy tovább csökkent a rezidensek elvándorlási szándéka, a korábbiakhoz képest az elmúlt fél évben kevesebb rezidens kért engedélyt a külföldi munkavállaláshoz. Tájékoztatása szerint ez "bizonyos ösztönzőknek" köszönhető. "Az orvosi karban tehát van hazaszeretet és kötődés a beteghez, a hazai környezethez, így ha már közepes bért tudunk biztosítani, akkor itthon lehet tartani őket - vonta le a következtetést Cserháti Péter.
A kihívások között említette az idei konszolidáció folytatását, azt, hogy lejár oltóanyag tender, a járóbeteg ellátásban hamarosan megjelenő minimumfeltételeket, valamint az 2014-2020 közötti időszak tervezését. Szerinte ha a mostanihoz hasonló nyarak jönnek még, az "tragédia az egészségügynek" a megnövekedett energiaigény miatt, és ez is a megoldandó feladatok közé tartozik - sorolta. Elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint a strukturális változások után az ápolási idő csökkent, a fekvőbeteg ellátásban az ágykihasználtság pedig nőtt.
A jelenlegi helyzetet elemezve elmondta: 20 milliárd forint konszolidáció történt meg elmúlt fél évben az önkormányzatok és a 28 gazdasági társaság által működtetett egészségügyi intézményeknél, ezek többsége működési hitel volt. Az alapellátásról azt mondta, hét év alatt regionális fejlesztési alapból 18,5 milliárd forintot fordítottak 371 praxis, védőnői szolgálat felújítása, 3 év alatt pedig 10 milliárd forintot kormányzati forrásból eszközfejlesztésre. A regionális fejlesztési programokban 50,1 milliárd forintot fordítottak a járóbeteg-ellátás fejlesztésre, de ma is problémás az egynapos és kúraszerű ellátás, mert ennek jogi keretei nem rendezettek - mondta Cserháti Péter.
Álláspontja szerint azonnali tárgyalást kell kezdeményezni az intézményekkel, s 2014-re portfóliót felállítani olyan elemekkel, amikkel az intézmények finanszírozható válnak: ilyen elem például a járóbeteg és egynapos szakellátás kiemelt szerepe, vagy a krónikus ellátás napidíjának emelése. Jövőre többletforrásnak kell érkeznie az alapellátásba, ez nem kérdés, de ki kell dolgozni ennek a "célbaérési" módját - állapította meg a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte: többféle javaslat van az asztalon.
Pásztélyi Zsolt, Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a konferecián arról beszélt, hogy sürgősen döntést igényel az egynapos sebészet, a kúraszerű ellátások költséghatékony és méretgazdaságos finanszírozása a járóbeteg szakellátóknál, valamint a fel nem használt finanszírozás felosztása a szükségletek és betegforgalom szerint. A szövetség szerint a járóbeteg ellátás kódrendszerét ki kellene egészíteni a befogadásra váró beavatkozásokkal (infúziós kúrák, gondozói beavatkozások finanszírozása) - mondta, hozzátéve, hogy a szövetség jelentős és fontos lépésnek tartja az augusztusi visszamenőleges bérkiegészítést. Úgy véli viszont, hogy ez részben az intézmények elől veszi el a finanszírozást, intézményeken belül okoz feszültségeket. Ennek oka az, hogy az idei intézményi finanszírozás ismételten, immáron negyedik éve sem az inflációt, sem az áfa emelkedését nem veszi figyelembe - mondta.
(MTI)
