Jelentős előrelépésnek nevezte a kapcsolati erőszak törvényi tényállását Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere keddi, parlamenti bizottsági meghallgatásán.

Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt a tárcavezető úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a hétfői parlamenti szavazás ad egyfajta megnyugvást, azonban a gyakorlat fogja eldönteni, hogy a különböző szervek hogyan tudják alkalmazni a törvényben foglaltakat. Hozzátette, módosító javaslatot nyújtott be azért, hogy a közös gyermekre vonatkozó erőszakos cselekmény is e törvény hatálya alá tartozzon. Jelezte - a nők elleni erőszak elleni - Isztambuli Szerződés aláírására munkacsoport alakult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal közösen.

Fotó: Botár Gergely

Az oktatásügyet érintve Balog Zoltán beszámolt arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában antiszegregációs munkacsoport alakul, ahol az érintettek bevonásával olyan törvényi szabályozáson és akcióterven dolgoznak, amely hathatósan lép fel a tudatos szegregációval szemben. Szerinte az utóbbi időben "ostoba és dogmatikus" vita alakult ki a szegregáció-integráció témakörében. Úgy vélte, nem lehet szegregációról beszélni akkor, ha van bármilyen külön foglalkozás a halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyerekekkel, viszont valóban nem fogadható el az a helyzet, amikor származás alapján szegregálnak valakit.

A romaügyekkel kapcsolatban kidolgozott keretstratégia szerinte nem volt eredménytelen, kijelölte az irányokat és a hozzá illesztett akcióterv megteremtette a forrásokat, amelyek valódi segítséget jelentettek. Statisztikai adatokra hivatkozva Balog Zoltán elmondta, a Start munkaprogramban 300 ezer közfoglalkoztatottból legalább 50 ezer cigány származású és közülük tízezer embernek még soha nem volt munkaviszonya.

Fotó: Botár Gergely

Farkas Flórián (Fidesz) hozzászólásában azt mondta, senki nem fogalmazta meg eddig, hogy komoly szemléletváltás van cigányügyben. Mint mondta, letisztult a cigánypolitika, nagyobb a békesség cigány és nem cigány emberek között. Úgy vélte, lehet kritizálni a közmunkát, de mindenképpen elismerhető eredménynek kell tekinteni, azonban nem szabad egyetlen és kizárólagos foglalkoztatási formaként számolni vele. "Hiba arról beszélni, hogy a közmunka kirekesztő és nem kell" – foglalt állást Farkas Flórián. Óvott attól, hogy a cigánykérdés kampánytéma legyen, mert szerinte kontraproduktív lehet.

(MTI)