A társadalmi felzárkózás szempontjából mérföldkőnek számító új monitoring rendszert mutatták be, valamint az egyházi szerepvállalás lehetőségeit vizsgálták meg a Roma Koordinációs Tanács (ROK-T) mai budapesti ülésén. A kormány szervezeti változásait követően ez volt az első alkalom, hogy a ROK-T elnöki feladatait Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere látta el.
A társadalmi felzárkózásért is felelős miniszter nyitóbeszédében kiemelte, hogy a romák felzárkózásáról tartott november 20-i parlamenti vitanap résztvevői sokkal inkább szakmai szempontból közelítették meg a témát, mint korábban. Ez is megerősíti azt, hogy a cigányság jövője nemzetstratégiai kérdés, aminek fontosságát a parlamenti pártok is kezdik elismerni, és hogy ma már nem lehet konkrétumok nélkül beszélni a cigányság felzárkózásáról.
A miniszter az ülésen bemutatta a tanács két új alelnökét, Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt és Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárt.
Langerné Victor Katalin beszámolt a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásával kapcsolatos jelentésről. Ezután ismertette azt a monitoring rendszert, amely a társadalmi felzárkózás ügyének hatékony szakpolitikai alapjait teremti meg. Ennek a rendszernek az előkészítése és elindítása olyan mérföldkő, amely nagy adóssága és hiányossága volt az eddigi kormányoknak. A rendszer feltöltése után fél év múlva elkészülhet az első jelentés, amely konkrét adatokon alapuló hiteles képet ad a Stratégia végrehajtásának aktuális állapotáról.
Az egyeztető fórum az egyházi szerepvállalás lehetőségeit is vizsgálta. Ennek keretében a Magyar Katolikus Egyház, a Magyar Görög Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegye, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek és az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége egy-egy képviselője tartott előadást.
A 2011 szeptemberében a kormány által életre hívott Roma Koordinációs Tanács feladata, hogy a cigányság hatékony felzárkózásának előmozdítása érdekében színteret biztosítson a párbeszédre és az együttműködésre. A ROK-T lehetőséget teremt a felzárkózáspolitikában érintett csoportok érdekeire vonatkozó információk és tapasztalatok kormányzati munkába történő közvetítésére, a Stratégia ellenőrzésében való részvételre. A tanács a felzárkózáspolitikában szerepet vállaló egyházi és civil szervezetek képviselőinek aktív részvételén keresztül a civil, az egyházi és szakértői szférát is széles körben reprezentálja.
(Emmi, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság)