Több, eddig csak az egyházakat megillető jogot tudhatnak magukénak a vallási tevékenységet végző szervezetek azáltal, hogy új felfogásnak megfelelően módosította az Országgyűlés az Egyházügyi Törvényt. Eszerint a hitéleti tevékenység közösségi gyakorlásának nem feltétele az egyházi státusz elnyerése.
A széleskörű egyeztetési folyamatot követően megszületett jogszabályt az Alaptörvény negyedik módosítása, illetve az Alkotmánybíróság egyházi elismerést érintő határozata tette szükségessé. A módosított egyházi törvény a hitéleti tevékenység közösségi gyakorlását nem az „egyházi státuszhoz” köti, hanem az újonnan megjelenő, és szervezeti gyűjtőfogalomként bevezetett „vallási közösség” kategóriához, amely a vallási tevékenységet végző szervezetre is kiterjed.
A vallási közösség elnevezés, mint gyűjtőkategória egyaránt magában foglalja a bevett egyházakat, és a vallási tevékenységet végző szervezeteket. A törvény az ilyen szervezetek számára is lehetőséget teremt arra, hogy szabadon használják az egyház megnevezést, a vallásszabadság gyakorlásával összefüggő jogaik és védettségük pedig a bevett egyházakéhoz hasonlóak.
A magyarországi egyházak véleményét is kikérő, álláspontjukat figyelembe vevő egyeztetési folyamatot követően elkészített, és elfogadott törvénymódosítás szövege részletesen meghatározza a bevett egyházzá nyilvánítás folyamatát, valamint az eljárás minden szintjén biztosítja a határozatok elleni jogorvoslat lehetőségét. A bevett egyházak köre nem zárt, valamennyi vallási tevékenységet végző szervezet számára azonos feltételek mellett elérhető.
A jogalkotó abból az alapelvből indult ki, hogy a bevett egyházak a vallási tevékenységükön túl olyan, a társadalom széles rétegeit érintő közfeladatot ellátó tevékenységet folytatnak, amely alapján az állam a hosszú távú biztonságos működés érdekében számukra támogatást nyújt. Mindezt a jelenleg hatályos hazai és nemzetközi szerződéseket, valamint kötelezettségvállalásokat figyelembe véve teszi.
Új elem, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek létrehozására, működésére sajátos szabályokat állapított meg a törvény, mellyel markánsan elhatárolja e szervezeteteket a többi, egyesületi formában működő civil szerezettől.
Az is újdonság, hogy a most módosított törvény lehetőséget ad az Alkotmánybíróság határozata által érintett vallási közösségek számára felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékának visszamenőleges állami kiegészítésére. Mindez az érintett vallási közösségek hitéleti tevékenységét segíti.
(Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)