Piaci források bevonásával lehet sikeres az új globális klímaváltozási egyezmény

Publikálva: 2013. szeptember 27.

Varsóban tartják a novemberi ENSZ klímacsúcsot előkészítő, a világ kormányait és üzleti szereplőit tömörítő, magas szintű tárgyalásokat 2013. október 2. és 4. között. A tárgyalássorozaton meghatározó döntések megalapozása várható a 2015-ös új globális klímaváltozási egyezmény elemeiről és tervezett menetrendjéről.

A 2030-ig szóló klímacélokat az ENSZ Éghajlatvédelmi Kormányközi Testületének (IPCC) friss kutatási eredményei alapján dolgozzák majd ki. A testület 2013. szeptember 27-én, Stockholmban ad tájékoztatást a 2007-2013 közötti időszakban kimutatható klímaváltozás üteméről. A klímavédelemre költött közpénzek világméretű visszaesése miatt csak a gazdasági fejlődéssel arányban álló vállalásokat érdemes megfogalmazni. Az új egyezmény akkor lehet sikeres, ha az üzleti világ hatékony közreműködésével piaci eszközök is bevonhatók lesznek a finanszírozásba.

Magyarország stratégiai érdeke, hogy a világméretű megállapodás vegye figyelembe az eddig elért kibocsátás-csökkentési eredményeket, tartalmazzon rugalmas mechanizmusokat, amelyekkel a hazai ipar az alacsony kibocsátású gazdaságra való átállást költséghatékonyan érheti el, és a gazdasági teljesítőképesség határát meg nem haladó, elérhető célokat tűzzön ki. Ehhez a Kiotói Jegyzőkönyv Dohai Módosításának ratifikálására van szükség, és egy olyan uniós megállapodás létrehozására 2015-ig, amely teljesíthető feltételeket szab, egyúttal hozzáférést biztosít a meglévő és kialakítás alatt álló kiotói mechanizmusokhoz is 2030-ig.

Magyarország korábbi vállalásainak túlteljesítése miatt számottevő kiotói kvótatöbblettel rendelkezik, az értékesítésre és felhasználásra való jogot a tavaly decemberi dohai tárgyalásokon sikerült megőrizni. A varsói klímacsúcs-előzetes alkalmat teremt a kereskedelem új nemzetközi részletszabályainak és a piac működési kereteinek kialakítására.

A 2015-ös új globális egyezmény a magyar szándékok szerint egy átfogó, ambiciózus, igazságos, méltányos és jogilag kötelező erejű megállapodás lesz, amely dinamikusan alkalmazkodhat a világgazdaság 2030-ig bekövetkező változásaihoz. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt figyelemmel kíséri a klímapolitikai folyamatokat, a nemzetközi tárgyalásokon tevékenyen vesz részt. A varsói találkozón Hizó Ferenc, a tárca zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára képviseli Magyarországot.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)

Menü

Navigáció