"Az emberi jogok védelme, valamint a nők és gyermekek helyzete a Nyugat-Balkánon" címmel tartott kétnapos szemináriumot az Európai Parlament Brüsszelben. Járóka Lívia, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke a rendezvény levezető elnökeként elmondott beszédében a hátrányos megkülönböztetés elleni jogszabályok gyakorlatba való átültetését szorgalmazta, valamint a családon belüli erőszak és az emberkereskedelem elleni hatékonyabb fellépést sürgette. Gál Kinga, az Állampolgári, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke és az Emberi Jogi Albizottság tagja a szemináriumon elhangzott beszédében a kisebbségi gyermekek anyanyelvi oktatáshoz való jogának védelmét, valamint a vízummentes utazás által biztosított előnyök szerepét hangsúlyozta.
Kétnapos konferenciát szervezett az emberi jogok, valamint a nők és gyermekek nyugat-balkáni helyzetéről az Európai Parlament külkapcsolatokért felelős főigazgatósága. A volt jugoszláv tagköztársaságok parlamenti képviselőinek részvételével megrendezett szemináriumot Járóka Lívia fideszes EP-képviselő, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke vezette, aki bevezető beszédében méltányolta a tagjelölt országok erőfeszítéseit a jogharmonizáció tekintetében, ám felhívta a figyelmet a folyamat általános lassulására és az erőfeszítések fokozásának szükségességére. Járóka hangsúlyozta, hogy bár a legtöbb ország megfelelő jogszabályokat fogadott el a megkülönböztetés-mentesség, valamint a nők és gyermekek jogainak védelme érdekében, a normák gyakorlatba való átültetése a legtöbb esetben hatástalan, mivel nem éri el a társadalom sérülékeny és marginalizált tagjait, különösen a romákat. A képviselő példaként említette a családon belüli erőszak, a gyermekmunka, a szexuális célú emberkereskedelem, valamint a koldulásra kényszerítés továbbra is elterjedt jelenségeit, valamint a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerének elégtelenségét.
Gál Kinga, az Emberi Jogi Albizottság gyermekjogokért felelős tagja a gyermekek helyzetéről beszélt a nyugat-balkáni régióban, hiszen elmondása szerint ők szenvedik meg legjobban a konfliktusos helyzeteket. "Ők az áldozatok, legyen szó a családon belüli erőszakról, a rendszer és az egyén között konfliktusról vagy a háború következményeiről a Nyugat-Balkán esetén" - mutatott rá a néppárti politikus. A gyermekek fejlődésében egyik legfontosabb szerepe az oktatásnak van, különös tekintettel az anyanyelvi oktatásra a kisebbségek esetén. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni azokról a kihívásokról sem, amelyekkel a kisebbséghez tartozó gyermekek szembesülnek a többségi nyelv tanulása folyamán. A Vajdaságban például a magyar gyermekeknek komoly nehézséget okoz a szerb nyelv elsajátítása a megfelelő tankönyvek és szakképzett oktatók hiánya miatt. Ez pedig a korai iskolaelhagyók kiemelkedően magas számához vezet a kisebbségi közösségben. A felsőoktatás tekintetében a fideszes EP-képviselő hangsúlyozta a vízummentes utazás meghatározó szerepét abban, hogy a szomszédos országbeli fiatalok nemzetközi tanulmányi- és munkatapasztalatokra tehessenek szert. "Az Unió számos lehetőséget biztosít, de ezek csak akkor válnak igazán a fiatalok javára, hogyha ténylegesen hozzáférhetőek az érintetteknek" - hívta fel a figyelmet Gál Kinga.
Záróbeszédében Járóka Lívia a jogállamiság megteremtését, a korrupció elleni küzdelmet és a kisebbségek védelmét nevezte a nyugat-balkáni régió három legnagyobb kihívásának. Hangsúlyozta, hogy hiába léteznek papíron a megfelelő szakpolitikai eszközök, a határidők és számszerűsített célok nélküli stratégiák jó esetben csak "kirakatrendezésre" alkalmasak, ezért az Európai Uniónak kritikusabbnak kell lennie és a konkrét végrehajtásra fókuszálnia. A képviselő sürgette továbbá, hogy a nyugat-balkáni tagjelöltek minél hamarabb kapcsolódjanak be a Nemzeti Romaintegrációs Stratégiák Európai Keretrendszerébe és készítsék el saját nemzeti stratégiájukat, valamint használják fel az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt és a Stabilizációs és Társulási Folyamatot annak végrehajtása érdekében.
(Járóka Lívia és Gál Kinga sajtóközleménye)