Európa kulturális sokszínűsége gyengül, ha kisebbségei, nemzetiségi közösségei gyengülnek – emelte ki Németh Zsolt az Etnikai pártok Kelet- és Nyugat-Európában című tanácskozáson 2012. november 30-án.
Németh Zsolt szerint ha a kisebbségieket hátrányosan megkülönböztetik, akkor arra kényszerítik őket, hogy olvadjanak be, szűnjenek meg kulturális színfoltnak lenni. Ha a közösségük nem kapja meg azt a lehetőséget, támogatást, amelyet a velük azonos államban élő közösség élvez, az önmagában véve is hátrányos helyzetbe hozza őket a többséghez tartozókhoz képest – mutatott rá.
Mint kifejtette, az európai jogfilozófia a diszkrimináció közvetett és közvetlen formáját egyaránt elfogadhatatlannak tartja, a joggyakorlat azonban nem mindig foglal ennyire egyértelműen állást.
A külügyi államtitkár megfogalmazása szerint etnikai párt az a kisebbségi politikai szervezet, amelynek programja prioritásnak tekinti az egyéni és közösségi nemzeti, nemzetiségi szempontok érvényesítését, a nemzeti közösségek és a hozzájuk tartozó egyének jog- és esélyegyenlőségének a biztosítását.
Az államtitkár szerint ugyanakkor az etnikai párt fogalomként nem igazán szerencsés, bár azt elismerte, hogy nem egyszerű feladat a fogalmat átalakítani. Nem az a lényeg, hogy egy párthoz csak egy meghatározott etnikum képviselői tartoznak-e, csak az ő érdekeiket képviselik-e, azaz nem a származáson van a hangsúly – emelte ki Németh Zsolt. Ezeknek a tömörüléseknek a nemzeti kérdés képviselete „az a negyvennyolc, amiből nem engednek”, ez a fő szempont a programjuk szerint – rögzítette.
A külügyi államtitkár szerint a program és a gyakorlat között azonban sokszor különbség lehet. Egyre több helyen jelentkeznek olyan szervezetek, amelyek a magyar kisebbségek körében gyűjtenek szavazatokat, de már programszerűen sem tartják prioritásnak az adott országban élő magyar közösség mint nemzeti, nemzetiségi közösség védelmét. Németh Zsolt a szlovákiai Híd–Most mellett a szerbiai Humentis nevű szervezetet említette példaként, és azt mondta: bölcsen, higgadtan kell viszonyulni ezekhez a jelenségekhez.
A külügyi államtitkár előadásában beszélt arról is, hogy a nyugat-európai etnoregionális mozgalmak és a magyar etnoregionális szervezetek közötti együttműködés sokkal gyümölcsözőbb is lehetne. Több évtizedes tapasztalat gyűlt össze az európai platformon, demokratikus keretek között, és ez nagyon fontos a magyar etnoregionális mozgalmak számára – jegyezte meg.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében felidézte, hogy egy évvel ezelőtt hozták létre az intézetet. Mint kiemelte: az a céljuk, hogy elméleti, tapasztalati tudást nyújtsanak a kormány részére, és elősegítsék a külhoni magyarsággal kapcsolatos stratégiaalkotást.
(MTI, Külügyminisztérium)