Nem sérülhetnek egy bajba jutott magyar állampolgár emberi jogai

Publikálva: 2013. február 15.

Magyarország elítél minden terrorista cselekményt, és tiszteletben tartja Bolívia jogát, hogy a területén bűncselekményt elkövető külföldiek ellen büntetőeljárást folytasson le.

Ragaszkodik ugyanakkor ahhoz, hogy egy bajba jutott magyar állampolgár emberi jogai semmilyen formában nem sérülhetnek. Magyar álláspont szerint amennyiben magyar állampolgárt vonnak büntetőjogilag felelősségre, ennek "ésszerű időben, politikai befolyástól mentes, tisztességes eljárásban, a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel összhangban" kell megtörténnie – tájékoztatta a Külügyminisztérium 2013. február 14-én az MTI-t.

A tárca mindezt azzal kapcsolatban közölte, hogy Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár 2013. február 14-én Tóásó Elődöt is felkereste börtönében. Az államtitkár La Paz-i tárgyalásain – a kétoldalú kapcsolatok lehetőségeinek áttekintése mellett – fellépett azért, hogy a magyar állampolgárságú Tóásó szabadlábon védekezhessen az ellene és társai ellen folyó perben.

2009. április 16-án Santa Cruzban kommandósok rajtaütöttek egy feltételezett terrorista sejten, az akcióban életét vesztette a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a magyar–román állampolgár Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadic Astorgát.

2011. április 11-én az ügyész összesen 39 ember ellen terrorizmus és fegyveres felkelés gyanújával emelt vádat. A vádlottak – Tóásó Előd kivételével – bolíviai állampolgárok, nagy részük az ellenzéki vezetésű Santa Cruz tartomány gazdasági-politikai elitjéhez kötődik.

Tóásó Elődöt a bolíviai büntetőeljárási törvény szerint 2012. április 16-án, három év előzetes után szabadlábra kellett volna helyezni. Egy másik rendelkezés szerint pedig a három év elteltével az állam büntetőjogi igénye megszűnik.

Az ügyben ítéletet hozó öttagú tanács 2012. május 15-re kitűzött első tárgyalási napját végül október 1-jén tartották La Pazban, majd áthelyezték a tárgyalás helyszínét Tarija városába, ahol az idei év elejéig folyt a tárgyalás gyakori elnapolásokkal. A bíró a tárgyalást február 5-én áthelyezte Santa Cruzba.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportja 2011 novemberében megállapította, hogy Tóásó Előd elfogása és fogva tartása több ponton sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányát. Ezért felkérte a bolíviai kormányt, hogy gondoskodjon a Tóásó Elődöt ért sérelmek orvoslásáról, és intézkedjen arról, hogy a büntetőeljárásban szabadlábon védekezhessen. Bolívia az Emberi Jogi Tanács 2012. márciusi ülésén visszautasította a véleményben foglaltakat.

Az ENSZ Közgyűlésének 2011-es ülésszaka alkalmával Schmitt Pál köztársasági elnök találkozott bolíviai partnerével. Balázs Péter külügyminiszter 2009 novemberében, Martonyi János tárcavezető pedig 2011 márciusában és 2012 januárjában kért tájékoztatást bolíviai kollégájához írt levélben.

Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés emberi jogi bizottságának alelnöke és Vajna Márton, a Köztársasági Elnöki Hivatal volt külügyi vezetője 2012 májusában meglátogatta börtönében Tóásó Elődöt. Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága két tiltakozó nyilatkozatot is közzétett az ügyben, sürgetve a bolíviai illetékeseket, hogy a jogállamiság alapján, a nemzetközi emberi jogi normákat betartva járjanak el, több nemzetközi szervezetet pedig közbenjárásra kért az ügy törvényes rendezéséért.

2012 júniusában Gál Kinga (Fidesz) néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő szervezésében az EP az ügyben meghallgatást tartott, amelyen EP- és országgyűlési képviselők sürgették Tóásó Előd és társai ügyében a tisztességes igazságügyi eljárást, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását és az ártatlanság vélelmének figyelembe vételét.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára tavaly szeptemberben fogadta a Budapesten tartózkodó Adrián Esteban Oliva Alcázar bolíviai ellenzéki képviselőt, aki hangsúlyozta, hogy a bolíviai kormány a belső közvélemény miatt húzta el a bírósági eljárást.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter október elején a bolíviai igazságügyi miniszternek és kormányzási miniszternek címzett leveleiben kérte, hogy tartsák meg Tóásó Előd bírósági tárgyalását, a vádlott szabadlábon védekezhessen, és az ügy mielőbb rendeződjön.

(MTI, Külügyminisztérium)

Menü

Navigáció