Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában többek között az Emberi Jogi Munkacsoport életre hívását is méltatta.
Jól vette az első napok akadályait a január 1-jén létrejött járási rendszer - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, zökkenőmentes volt a járási hivatali rendszer elindulása, amit önmagában véve is várakozáson felülinek tart, számolt ugyanis azzal, hogy az első munkanapokon komoly funkcionális problémák lehetnek. Kisebb fennakadások voltak ugyan - elsősorban az okmányirodáknál -, de ezek is elenyészőek - jegyezte meg.
A közigazgatás "új kultúrájáról" szólva a tárcavezető azt mondta: "sokan hátrányként szokták megfogalmazni, hogy ha túl kedvesek vagyunk az ügyfelekhez, akkor odaszoknak, és akkor is ott lesznek, ha nincs semmilyen elintéznivalójuk". Ő azonban - folytatta - ezt nem tartja problémának: igenis, "ha valaki társaságra vágyik, bármilyen abszurdnak tűnik is a feltételezés, hadd menjen" az adófizetők pénzéből fenntartott hivatalba. A cél ugyanis szerinte éppen az, hogy az ügyfél azt szokja meg, hogy az államtól, az állam embereitől kedves, türelmes, tisztelettudó hozzáállásra számíthat. Meg kell változtatni azt a viszonyrendszert, hogy a polgár ellenfelének tekinti az államot - összegezte álláspontját.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány tavaly elfogadta a közigazgatási korrupció megelőzési programot, Navracsics Tibor azt mondta, ha a korrupció általánossá válik, akkor a demokrácia alapját jelentő kölcsönös bizalom semmisül meg, és ez később az egész politikai rendszer stabilitására is kihat. Hangsúlyozta, biztató jelnek tartja, hogy külföldi befektetőktől többször kapott olyan visszajelzést, hogy a közigazgatás tekintetében egyértelműen megfigyelhető a váltás. A közigazgatás ma látványosan sokkal kevésbé korrupt, mint évekkel ezelőtt volt. A Transparency International nemzetközi rangsorában pedig Magyarország kilenc helyett ugrott előre, és jelenleg az Európai Unió középmezőnyébe tartozik. Ez, ilyen viharos évek után, elég jó teljesítmény – tett hozzá a politikus.
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, szerinte az emberi jogok értelmezése ma éles vitákat kelt Európában, ezért volt fontos a civil szervezetek emberi jogi kerekasztala, amelyet a kormány tanácsadó testületeként működő emberi jogi munkacsoport hívott életre. Navracsics Tibor példaként említette a szólásszabadság határai kapcsán kialakult konfliktusokat. Valaki azt mondja, még a gyűlöletbeszédet sem kell szabályozni, mások pedig úgy gondolják, vannak olyan elfogadható érvek – egy embercsoport megsértése, egy vallás kigúnyolása –, amelyek igenis határt szabhatnak a szólásszabadságnak. Ezeket az álláspontokat csak a folyamatos vitákkal lehet értelmezni, éppen ezért alakult meg az emberi jogi kerekasztal – tette hozzá a tárcavezető.
A kettős mércét, a nácizmus és a kommunizmus rémtetteinek megítélése közötti különbséget feszegető felvetésre válaszul Navracsics Tibor a rádióinterjúban azt mondta: Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is azt látni, mintha a kommunizmus bűneit bocsánatosnak tartanák, míg a nemzetiszocializmusét – teljes joggal – elítélik. A vörös csillaggal kapcsolatos strasbourgi emberi jogi bírósági döntés is jól tükrözi ezt „a kommunizmussal szembeni megengedőbb magatartást” – vélekedett. A miniszter ezzel arra utal, hogy az európai emberi jogi bíróság 2012 márciusában véglegessé vált ítélete arra kötelezte a magyar államot, fizessen kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének. A kormányfő helyettese szerint a kettős mércére egyetlen megoldás van, a nyilvánosság: szóvá kell tenni, vitatkozni kell róla.
(Emberi Jogi Munkacsoport, MTI)