Több mint 6400 megváltozott munkaképességű ember él a rehabilitációs kártya kedvezményeivel és 3800 munkaadó veszi igénybe országosan azokat a járulékkedvezményeket, melyek 2012. január 1. óta érhetők el. A támogatási rendszer átalakítása során újonnan létrehozott rehabilitációs kártya ezzel a munkavállalókat segíti a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, míg a munkaadókat ösztönzi a megváltozott munkaképességűek és fogyatékossággal élők foglalkoztatására.
A munkaadók által a kártyával foglalkoztatottak után igénybe vett kedvezmény ma több mint 130 millió forint havonta. A január elsején bevezetett kártya segítségével már jelenleg is több ezer munkáltató folyamatosan növekvő érdeklődés mellett alkalmaz olyan megváltozott munkaképességű embereket, akik a korábbi, bürokratikus szabályozás miatt nem tudtak bekapcsolódni a munkaerőpiac vérkeringésébe.
Az egészségkárosodott személyek munkaerőpiacra történő visszavezetése érdekében teljes mértékben átalakult a foglalkoztatási támogatási rendszer, aminek részeként került bevezetésre a rehabilitációs kártya. Az átalakítást megelőző rendszerben a támogatás célja a szegregált körülmények között történő foglalkoztatás volt, nem a rehabilitáció. A munkáltatók a támogatás megszerzésében voltak érdekeltek, nem a minél gyorsabb, teljesebb rehabilitáció megvalósításában és nem működött a tranzitálás, azaz a nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetés rendszere.
Az új rendszerben a védett körülmények közötti tartós foglalkoztatás helyett a megváltozott munkaképességű munkavállalók kerülnek a középpontba. Cél a képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, adaptációs készségük fejlesztése, visszavezetésük a nyílt munkaerőpiacra.
Az új egységes szabályozásban két támogatási forma váltja fel az eddigi bonyolult és sokszor aránytalan, helyenként igazságtalan támogatási rendszert: a tranzit és a tartós támogatott foglalkoztatás. Nem a cégek státusa, hanem a megváltozott munkaképességű emberek egészségi állapotához igazodik a támogatási rendszer.
A felülvizsgálati rendszer átalakítása során ötezren eleve nem kértek felülvizsgálatot vagy nem is jelentkeztek abból a 195 ezer főből, akiket a rokkantsági nyugdíjrendszer változása erre kötelezett, egyúttal tovább csökkent a rokkantsági vizsgálatra újonnan jelentkezők száma. A felülvizsgálatok első féléves adatai szerint összességében a vizsgálatra kötelezettek csaknem 60 százaléka nem volt rehabilitálható. Ők továbbra is rokkantsági ellátásban részesülnek, ez megegyezik a korábban kapott összeggel. A vizsgálatra kötelezettek több mint 28 százaléka rehabilitációs ellátásban részesül, így a rehabilitációt követően visszatérhet a munkába.
A rokkantnyugdíj-rendszer átalakítása előtt Magyarországon több mint 900 ezer ember kapott valamilyen jogcímen rokkantsági ellátást. Ez a lakosság csaknem 10 százaléka, ami jelentősen meghaladta az európai átlagot. A felülvizsgálatok több mint 700 ezer főt nem érintettek súlyos egészségi állapotuk vagy koruk miatt.
(Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság)