Fotó: Nemzeti Örökség Intézete
A Nemzeti Örökség Intézete 2013. augusztus 1-jén, Budapesten megtartotta első, bemutatkozó sajtótájékoztatóját. A Miniszterelnökség háttérintézményeként, önálló szervezeti rendszerben megkezdte munkáját. A sajtótájékoztatón Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, az intézet elnöke beszélt a stratégiai elképzelésekről, a jövőbeli tervekről, a nemzeti, valamint a történelmi emlékhelyek kiemelt fontosságáról.
A sajtótájékoztató apropóját a közelmúlt két fontos - Horn Gyula néhai miniszterelnök, illetve Katona Tamás népszerű történész-politikus - temetésének szervezése is adta.
Számos megkeresés érkezett a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Nemzeti Örökség Intézete munkáját illetően. A bizottság és az újonnan létrehozott intézet a jövőben is szorosan együttműködik, azonban fontos tisztázni, hogy az intézet magasabb szinten, szélesebb feladatkört ellátva végzi munkáját. Egy az emlékezés kultúrájával, az emlékhelyekkel foglalkozó intézet fontossága és létrehozása több mint egy évtizede már felmerült. A közös célok eredményeként alakult meg ebben az évben a Nemzeti Örökség Intézete.
A budapesti székhellyel és nemzeti működési körben tevékenykedő hivatal egyik legfontosabb célja, hogy a digitális megoldások segítségével a fiatalabb generációkat is megszólítsa, nemzeti identitásukat a nemzeti örökségen keresztül megerősítse – emelte ki Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, az intézet kinevezett elnöke. Az intézet saját szakmai osztálya segítségével kutatásokat, szélesebb körű és témájú felméréseket készít a jövőben, megvalósítva ezzel azt a távolabbi célt, hogy a nemzeti örökségünk már az iskolások körében ismert és népszerű legyen.
A magyar történelem, a magyarság nagyjai emlékének ápolását a turisztikai eszközök felhasználása mellett is népszerűsíteni kívánják, oly módon, hogy a határon innen és túli, a témával foglalkozó szervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki.
Magyarországon jelenleg tizenegy nemzeti emlékhelyet tartanak nyilván.
Budapest XIV kerület, Hősök tere; Budavár, Magyar Nemzeti Múzeum; Rákoskeresztúri Újköztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája; Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium; Mohács, Történelmi Emlékpark; Ópusztaszer, Történelmi Emlékpark; Pákozdi Katonai Emlékpark; Székesfehérvár, középkori romkert; Somogyvár-Kupavár, valamint Budapest V. kerületében a Kossuth tér, amely kiemelt nemzeti emlékhely.
Az intézet tervei között szerepel, hogy a Fiumei úti temető is megkapja ezt a rangot. Miért fontos ez? Magyarországon szomorú és kellemetlen kötelességnek számít a temetőlátogatás és az intézetnek feltett szándéka, hogy ezen változtasson. A sírkertek nem csupán a gyász, de történelmünk átélhető színhelyei is. Az intézet számba veszi, és felméri a nemzet nagyjainak síremlékeit, és a lehetőségekhez mérten mindent megtesz az állagmegóvásért.
Az intézet elnöke a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a holokauszt 70. évfordulójára egy hiánypótló albumot jelentet meg a budapesti Salgótarjáni úti zárt zsidó temetőről, továbbá rendkívül fontos megemlékezésekkel készülnek az első világháború 100 évfordulója alkalmából is.
(Nemzeti Örökség Intézete)