Több mint száz ország és nemzetközi szervezet jelentette be részvételét a jövő heti budapesti Vízügyi Csúcstalálkozón, amely javaslatokat fogad majd el az ENSZ 2015 utáni időszakra vonatkozó fejlesztési céljaival kapcsolatban – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter 2013. szeptember 30-án New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés 68. ülésszakának általános vitájában.
A miniszter megerősítette, hogy Magyarország kész vegyi és biológiai szakértőket küldeni Szíriába, hogy a helyszínen támogassa az arab ország vegyi fegyvereinek nemzetközi ellenőrzés alá vonására irányuló erőfeszítéseket.
A felszólalásában Martonyi János napjaink egyik legfontosabb feladatának nevezte a fenntartható fejlődés irányának meghatározását a 2015 utáni időkre, az ENSZ által 2000-ben elfogadott Millenniumi fejlesztési célok által felölelt időszakot követő, újabb másfél évtizedre. Megköszönte a világszervezet tagállamainak a bizalmat, amiért Magyarországra bízták a fenntartható fejlesztési célokat kidolgozó nyitott munkacsoport társelnökségét és megígérte, hogy a magyar fél mindent megtesz egy egyetértésen alapuló, előretekintő és mindenki számára hasznos formula kialakítása érdekében.
A tárcavezető rámutatott: Magyarország támogatja, hogy a vízgazdálkodás és szanitáció kiemelt helyen szerepeljen a 2015 utáni átfogó fejlesztési célok között. Kitért rá, hogy a magyar szakemberek jelentős tudással rendelkeznek egyebek között az árvíz elleni küzdelemben, az ivóvízvédelemben, a szennyvízkezelésben és az öntözésben. Elmondta, hogy a vízügyi területen szerzett nemzetközi tapasztalatokat az október 8. és 11. között megtartandó budapesti Vízügyi Csúcstalálkozón fogják megvitatni. A kormányközi egyeztetéssel párhuzamosan a magyar főváros a tudomány, az ifjúság és a civil társadalom problémáival foglalkozó fórumoknak is otthont ad. De tanácskoznak majd az üzleti élet vezetői és lesz kerekasztala az emberbarátiságnak is.
A csúcson, amelyre Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt, valamint a világszervezet vízüggyel is foglalkozó szakosodott intézményeit is várják, elfogadják a Budapesti Nyilatkozatot, amely egyebek között a vízzel kapcsolatos fenntartható fejlesztési célra vonatkozó ajánlásokat fogalmaz majd meg.
„Reméljük, hogy a nyilatkozat – mint összefoglaló dokumentum – nagyban hozzájárul majd a fenntartható fejlesztési célokról folytatandó vitákhoz és tárgyalásokhoz” – mondta a külügyminiszter.
Martonyi Magyarország nevében üdvözölte, hogy az ENSZ a főbb emberi jogokat beépíti a világszervezet rendszerének egészébe, és hogy ezen a téren bátorítja a tagországok kezdeményezéseit és közreműködését.
„Magyarország továbbra is elkötelezett az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok előmozdítása iránt” – hangoztatta a miniszter.
Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a leszerelést és azt, hogy megakadályozzák a tömegpusztító fegyverek elterjedését. Sürgette, hogy minden állam ratifikálja a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt. Hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a tömegpusztító fegyverektől mentes övezet létrehozását a Közel-Keleten, összhangban azzal, amit a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló egyezmény 2010-es felülvizsgálati konferenciája előirányoz.
A külügyminiszter a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtéséhez nélkülözhetetlen lépésnek nevezte a hasadóanyagoknak az atomfegyverek gyártásához történő előállítását tiltó szerződés (FMCT) megkötését, és elmondta, hogy Magyarország a tárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazza.
Martonyi János kifejezte meggyőződését, hogy az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) életbe lépése nagymértékben hozzájárul majd a globális béke és biztonság megerősödéséhez. A magyar külügyminiszter, aki indonéz kollégájával, Marty Natalegawával együtt 2015-ig társelnöke a szerződés jogerőre emelését elősegítő folyamatnak, ígéretet tett rá, hogy partnerével együtt kísérletet tesz a ratifikációs folyamat felgyorsítására.
Martonyi hangsúlyozta, hogy Magyarország határozottan elítéli a vegyi fegyverek Szíriában történt bevetését, amit az emberiesség elleni bűncselekménynek tart. Sürgette az összes háborús bűnös felelősségre vonását.
A miniszter üdvözölte a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről kötött amerikai-orosz keretmegállapodást, valamint a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) Végrehajtó Bizottsága és az ENSZ BT vonatkozó határozatait. Sürgette a megállapodás időben történő és átlátható végrehajtását és felszólította a szíriai kormányt: biztosítsa, hogy a vegyifegyver-készletek ne kerülhessenek más állami és nem állami tényezők birtokába és teljesítse minden vállalását, beleértve azt is, hogy a nemzetközi ellenőrök számára teljes hozzáférést biztosít a helyszínekhez.
Megerősítette, hogy Magyarország a nemzetközi erőfeszítéseknek a helyszínen történő támogatásához kész vegyi és biológiai szakértőket rendelkezésre bocsátani.
„Reméljük, hogy ezek a fejlemények közelebb hoznak majd egy tartós és fenntartható politikai megoldást, amelynek továbbra is politikánk gerincét kell alkotnia Szíriában – mondta Martonyi János.
A tárcavezető sürgette a nemzetközi közösség összes szereplőjét, hogy „ragadják meg ezt a pillanatot és adjanak új lendületet folyamatnak, amely elvezet a régóta esedékes Genf-2 konferenciához”. Magyarország nevében elítélte a polgári személyek ellen Kenyában, Nigériában, Pakisztánban, Irakban, Afganisztánban és máshol elkövetett terrortámadásokat és az ország szolidaritását és együttérzését fejezte ki az ártatlan áldozatokkal.
(MTI, Külügyminisztérium)