Magyarországon az 1990.évi népszámlálás során 2 953 szerb anyanyelvű, és 2 905 szerb nemzetiségű személyt írtak össze. 2001-ben a szerb anyanyelvűek száma 3 388 fő, a szerb nemzetiségűek száma 3 816 fő. A családi, baráti közösségben szerb nyelvet használók száma 4 186, míg a szerb kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődök száma 5 279 fő.
A 2001. évi népszámlálás során a kisebbségi kötődéssel párhuzamosan feldolgozásra került állampolgársági adatok szerint a szerb nemzetiségűek között 73.27 százalék a magyar állampolgár (2 795 fő). A szerb anyanyelvűek csoportját is hasonló arányban alkotják magyar állampolgárok (2 281 fő), és 1 106 fő, azaz közel egyharmad nem rendelkezik magyar állampolgársággal. A külföldön született szerbek száma 2 208 fő, ez a nevesített szerb kötődést vállalók közel 40 százaléka.
Tudott, hogy a népszámlálás során a nemzeti hovatartozással kapcsolatos kérdések megválaszolása nem volt kötelező, továbbá sajnálatos tapasztalat volt, hogy a kérdezőbiztosok számos esetben elmulasztották a kérdéseket feltenni, ezért a fent említett számokat nem tekinthetjük pontosnak.
A 2002. évi kisebbségi választásokon 44 szerb önkormányzat került megválasztásra, míg a 2006. őszi választások során 26 vidéki és 14 budapesti kerületi önkormányzat alakult meg. A módosított törvényi rendelkezések értelmében egyedül Pest megyében nyílik lehetőség megyei szerb önkormányzat megválasztására, az országos önkormányzat közgyűlési tagjainak száma pedig 25 lesz.
A Szerb Országos Önkormányzat (SZOÖ) 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben is változatlanul 47,6 millió forint állami költségvetési támogatásban részesült, avval, hogy 2005.-ben a megszorítások miatt 10 százalékos megvonás érvényesült, és a SZOÖ ebben az évben 42,840 millió forinttal gazdálkodhatott.
A magyarországi szerbek anyanyelvű oktatását 1948-ig a felekezeti népiskolai hálózat biztosította. 1948-ban a felekezeti iskolákat államosították és azok vagy megszűntek, vagy összeolvadtak az ún. „délszláv” iskolákkal. 1992 óta létezik újra az önálló szerb iskolahálózat.
Az ország 8 településén és Budapesten, vagy önálló szerb óvoda, vagy szerb óvodai csoport keretében folyik igen eredményes iskolai előkészítő nevelés. Szerb tannyelvű általános iskola Budapesten, kétnyelvű Battonyán, összevont alsó tagozatos tannyelvű iskola Lóréven és Deszken működik. További 3 településen nyelvoktató iskola működik. A magyarországi szerbség egyetlen középfokú oktatási intézménye Budapesten működik. Az itt érettségiző fiatalok 90 százaléka tanul tovább hazai és külföldi egyetemeken.
A szerb pedagógusok képzése a budapesti ELTE, a szegedi SZTE Szláv Filológiai Tanszékein és a Budapesti Tanítóképző Főiskolán folyik.
A magyarországi szerbek jelentősebb kulturális intézményei: a Magyarországi Szerb Színház, a SZOÖ Könyvtára, néptánc együttesei: „Banat” (Deszk), „Opanke” (Pomáz), „Taban” (Budapest), „Veseli Santovcani” (Hercegszántó), továbbá a legutóbb Lóréven megalakult néptánc együttes.
A Szerb Országos Önkormányzat 2003-ban alapította meg a Magyarországi Szerb Dokumentációs és Kulturális Központot. Az intézmény Alapító Okirata szerint Szegeden kívül 6 regionális központja van.
A Szerb Színház rendszeres állami költségvetési támogatásban részesül. Nagysikerű bemutató előadásai voltak nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában is. Rendszeres résztvevői a Magyarországi Nemzetiségi Színházak Találkozójának, és a lórévi szerb színházi fesztiválon is emlékezetesek az együttes szerb és magyar nyelvű produkciói.
A magyarországi szerbek hetilapja a „Srpske nedeljne novine” Interneten is olvasható. Megjelentetéséhez a Kisebbségi Közalapítványtól költségvetési támogatásban részesült. A 2004. évi támogatás, a Közalapítvány anyagi forrásainak csökkenése miatt 30 százalékkal, 26,3 millió Ft-ra mérséklődött.
1992 óta sugároz a Magyar Rádió önálló szerb nyelvű nemzetiségi adásokat. Az adásidő kezdetben napi 30 perc volt, majd napi 60 percnyi országos és 60 perces regionális adásidőt sugározott az MR Pécsi Stúdiója. 2007. február 1.-től, a frekvencia változással együtt, megváltozott a sugárzás struktúrája is. A szerb nyelvű műsor naponta 14.00 és 16.00 óra között hallgatható.
A Magyar Televízió 1-es csatornája heti 26 perces szerb nyelvű magazinműsort sugároz.
Az adást a 2-es csatornán megismétlik, de mindkét alkalommal munkanapokon és a koradélutáni órákban, mely adásidő rendkívül kedvezőtlen a nézők szempontjából.
A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának, azonosságtudatuk megőrzésében fontos szerepe van a Szerb Ortodox (Pravoszláv) Egyháznak. A Szerb Egyháznak Magyarországon 41 temploma van. A hitéletet a püspök mellett 14 lelkész szolgálja, és a szerb iskolákban újra folyik a hitoktatás. A magyarországi szerbek egyik legrangosabb intézménye a Budai Szerb Ortodox Püspökség páratlan egyházművészeti gyűjteménye és könyvtára Szentendrén, amely egyben a szerb ortodox egyház tudományos központja is.
A SZOÖ és a helyi szerb önkormányzatok élő és rendszeres kapcsolatokat alakítottak ki a szerbiai kulturális, tudományos, oktatásügyi, helyi önkormányzati és humanitárius intézményekkel. Gyakoriak a szerbiai előadóművészek magyarországi fellépései, szerbiai kiállítások, művészek bemutatása Magyarországon, a magyarországi szerb folklór együttesek fellépései Szerbiában.
A magyarországi szerbek helyzetének, kulturális autonómiájuk megerősödését szolgálják a magyar-szerb relációban régen várt államközi egyezmények. 2002. december 27-én, Belgrádban került sor a Magyar Köztársaságban élő és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló Egyezmény parafálására. Az Egyezményben a felek vállalták, hogy biztosítják saját területükön a szerb, illetve a magyar kisebbség nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási identitásának megőrzését és fejlesztését. Az Egyezmény átfogóan rögzíti a hatálya alá tartozó kisebbségi személyek egyénileg, illetve közösségük más tagjaival együtt gyakorolható jogait, valamint a felek kötelezettségeként meghatározza az e jogok megvalósításához szükséges teendőket.
A magyar-szerb Kisebbségi Vegyes Bizottság megalakulásával, melyben helyet kaptak a magyarországi szerbek és a szerbiai magyarok képviselői is, elkészült a Magyar-Szerb Kormányközi Oktatási, Tudományos és Kulturális Együttműködési Egyezmény, valamint a Magyar-Szerb Tárcaközi Együttműködési Munkaterv tervezete is.
A két köztársaság parlamenti elnökeinek kezdeményezésére, a tolerancia program keretén belül 2005-ben Szabadkán, 2006-ban, Szegeden került megrendezésre a Tolerancia Tábor, melynek résztvevői magyarországi szerb és magyar, és szerbiai magyar és szerb fiatalok.
Szerb Országos Önkormányzat