A Duna medencében a magyarokkal szinte a kezdetektől együtt élő ruszinok sorsa sajátos: soha nem volt önálló államuk, bármiféle területi elhatárolódásuk. Nemzeti identitásukat, önálló entitásukat görögkatolikus vallásuk, egymáshoz közel álló nyelvjárásaik, gazdag szellemi és tárgyi néprajzuk, valamit a sok évszázados magyar-ruszin együttélésből fakadó történelmi tudatuk határozza meg. A XVIII. század elején a ruszinok nagy számban csatlakoztak a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz. Hősies helytállásukért Rákóczi leghűségesebb népének – „gens fidelissima” – nevezte őket. Az 1848-49-es szabadságharc idején is együtt harcoltak a magyarokkal Kossuth zászlója alatt. Hivatalos információt a ruszinok lélekszámáról először a II. József által elrendelt népszámlálás adataiból kapunk (1784).
A ruszinok döntő többsége Budapesten, és Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él. A 2010. évi települési önkormányzati képviselők választásán 75 települési ruszin önkormányzat alakult, valamint Budapest - Fővárosi, Pesti és Borsod-Abaúj-Zempléni területi ruszin önkormányzatok jöttek létre. Az első Országos Ruszin Önkormányzat (a továbbiakban: ORÖ) Közgyűlése 1999-ben alakult, elnöke Hattinger Gábor lett. 2003-ban az ORÖ Közgyűlése Giricz Verát választotta elnökének, 2007-ben az ORÖ Közgyűlésének elnöke Manajló András lett, 2011-ben az ORÖ Közgyűlése Giricz Verát választotta elnökének.
Az ORÖ Közgyűlése 2004-ben alapította meg a Hodinka Antal akadémikusról elnevezett díjat. Az évente kiosztásra kerülő féldombormű emlékérmet és az oklevelet azok kapják, akik kiemelkedő eredményeket értek el a ruszin anyanyelv, a kultúra, a hagyományok és vallási értékek megőrzése terén. Az alapítás évében az ORÖ és a Pécsi RKÖ támogatásával márvány emléktábla került a Pécsi Tudományegyetem TTK falára. 2011-ben a Fiumei úti temetőben felavatták az ORÖ, a HORUE, a Hodinka család, az FRKÖ, a Budapest-Józsefváros és a Budapest-Terézváros RKÖ támogatásával elkészült Hodinka Antal síremléket. 2004-ben az ORÖ Közgyűlése megalapította a magyarországi ruszin közösség első intézményeit: a Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteményét és Kiállítóhelyét és a Magyarországi Ruszinok Könyvtárát, 2007-ben a Nemzetközi Ruszin Művésztelepet. A művésztelepeken született művekből létrejött a Ruszin Képzőművészeti Gyűjtemény, amely a Fedinecz Atanáz festőművész által létrehozott Ruthenia Műterem Galériában és Manajló András festőművész műtermében található alkotásokkal együtt méltán képviseli az európai hírű ruszin képzőművészetet.
Az ORÖ Közgyűlése 2003-ban alapította meg a Ruszin Világ című folyóiratot, rendszeresen támogatja a Kalendárium - Almanach megjelenését. A Magyar Rádió ruszin nemzetiségi műsorai 2007. február 1-től heti 30 perces adásban az ország egész területén elérhető adóhálózaton hallhatók, a Magyar Televízió Rondó c. nemzetiségi műsor átlagban 6-8 perces ruszin anyanyelvű televíziós programot sugároz kéthetente.
A ruszin nyelv és népismeret oktatása Komlóskán és Múcsonyban folyik, az oktatási folyamatot jelentősen segíti az utóbbi években megjelent ruszin ABC könyv, melynek szerzője Lyavinecz Mariann, és Ruszin Társalgás című könyv, melynek szerzője Giricz Vera. Az anyanyelv megőrzésének érdekében a közösség szakértői a Magyar-Ruszin Szótár és a Ruszin Helyesírási Szótár létrehozásán dolgoznak.
A ruszin közösség tagjai aktívan kiveszik részüket a görögkatolikus hitélet gyakorlásából és támogatásából, rendszeresen látogatják a szertartásokat, őrzik nemzeti vallásuk hagyományait, helyi és országos ünnepeik Szent Liturgiával kezdődnek. 2011. decemberben 64 fős, ruszin görögkatolikusokból álló csoport, a települési és BAZ Megyei ruszin önkormányzatok támogatásával részt vett Római zarándoklaton.
A ruszin civil mozgalom 2011-ben ünnepelte 20 éves jubileumát. Ennek emlékére Hattinger Gábor, az első ruszin civil szervezet elnöke, a Budaörsi RKÖ elnökének kezdeményezésére a mozgalom tevékenységét bemutató vándorkiállításra és ünnepi rendezvényekre került sor. A hazai ruszin civil szervezeteket a Ruszin Világtanácsban a Ruszin Civil Szervezetek Szövetsége képviseli, amely a 2011-ben Pilisszentkereszten tartotta XI. Kongresszusát. Jelenleg meglehetősen sokszínű és sokrétű érdekeket képviselnek a ruszin társadalmi szervezetek. Egyik legrégebbi ruszin civil szervezet az 1993-ban alakult Magyarországi Ruszinok Országos Szövetsége, amely megújulva, friss lendülettel a 2011. évi országos önkormányzati választásokon 12 képviselői helyet szerzett az Országos Ruszin Önkormányzat Közgyűlésében, 7 helyet a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület és 6 képviselőt delegált a Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület és a Ruszin Kulturális Egyesület. Az ORÖ öt bizottsága a ruszin kultúra, oktatás, hagyományőrzés és hitélet, határon túli kapcsolatokkal, valamint szervezeti ügyekkel kapcsolatos feladatokat lát el.
Az eltelt időszakban bővültek és erősödtek a magyarországi és a külföldön élő ruszin közösségek közötti kapcsolatok. A hazai rendezvények rendszeres résztvevői a Szlovákiából, Kárpátaljáról, Romániából, Lengyelországból és Vajdaságból érkező vendégek.
A hazai ruszin közösség hagyományosan februárban tartja Hodinka Antal akadémikus emlékének szentelt ünnepséget és koszorúzásokat, márciusban Sárospatakon és Borsiban II. Rákóczi Ferenc születésének emlékére szervezett rendezvénysorozatot, áprilisban Duchnovics Alexander emléknapokat, május 22-én a Nemzeti Ünnepet, szeptember első hétvégéjén a Kisboldogasszony Ünnepét a Szentendrei Skanzenben.
Sikeresen működnek a ruszin hagyományokat és kulturális értékeket őrző együttesek: a komlóskai Betlehemesek és a Ruszin Asszonykórus, a múcsonyi ÁMK Ifjúsági Népi Ének és Táncegyüttese és a „Cservená ruzsá” Asszonykórus, a Budapest - Fővárosi Ruszin Önkormányzat Gyermek Ének és Táncegyüttese, a Hodinka Vonósnégyes és sokan mások.
A hazai ruszin közösség legfontosabb feladatának a közösség egységének megerősítését, az anyanyelv, a kulturális értékek és a hagyományok megőrzését tekinti.