Magyarországon a bolgár kisebbséget – létszáma alapján – a legkisebbek egyikeként tartják számon, ám létezésének történelmi jelentőséget ad, hogy meghatározó szerepet játszott a magyarországi zöldségtermelés fellendülésében.
Noha a bolgár kereskedők előbb jelentek meg az Osztrák-Magyar Monarchia területén, mint a bolgár kertészek mégis, a bolgár kisebbséget máig az ide települő bolgár kertészekkel azonosítják. Ez annak tulajdonítható, hogy az ide, kezdetben idénymunkára érkező bolgárok magukkal hoztak egy új zöldségtermelési módot, amely Magyarországon addig ismeretlen volt.
A XIX. század második felétől a bolgárkertészek tevékenysége az Osztrák-Magyar Monarchia területén olyan mértékben hatott a magyar mezőgazdaságra és zöldségtermelésre, hogy mind a szakma, mind az akkori kormányok tudatosan és elmélyülten foglalkoztak tevékenységükkel.
Az első „vándorló” bolgár kertészek megjelenése magyar földön a kiegyezés utáni időre esik. Ez az egybeesés nagyon fontos és kedvező tényező a bolgárok számára. Magyarország gazdasági helyzete stabilizálódik. A városok lakossága lényegesen növekszik, változik a táplálkozási kultúra, nagyobb igény mutatkozik a zöldségek fogyasztása iránt, ami a kertészetek számának szaporodásához vezet.
Az első években csak férfiakból álló kis csoportokban („tajfakban”) érkeztek Magyarországra, nagyobb tömegben az 1870-es évektől kezdődően jöttek.
A Magyarországon megjelenő bolgárok – akik főleg Polikraistéból, Draganovóból, Ljaszkovecből, Dolna Orjahovicából jöttek – eleinte minden ősszel hazamentek, később pedig családtagjaikat is magukkal hozták és letelepedtek Magyarországon.
A Magyarországi Bolgárok Egyesületét (MBE) a Magyarországon élő bolgár kertészek alapították 1914-ben. 1914. július 27-én Lazar Ivanov kezdeményezésére egy 17 tagú szervezőbizottság elhatározza, hogy megalapítja a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, és aláírásgyűjtést kezd tagok toborzására. 6 nap alatt 170-en jelentkeznek, és összesen 4345 arany-koronát adnak össze. 1914. augusztus 2-án összehívják az alapító közgyűlést. A Sztefan Gjokov által javasolt alapszabályt egyhangúlag elfogadják, és megválasztják az első elnökséget Lazar Ivanov vezetésével. Dimitar Dimitrov, az egyesület házigazdája átengedi a Lónyai u. 11. sz. alatti lakását az egyesületi klub céljaira. 1916 májusában összehívják a kolónia gyűlését, amelyen elhatározzák, hogy alapot hoznak létre az iskola és a templom felépítésére. 1923-ban Miskolcon megnyílik az iskola és a kápolna. 1932-ben a kolónia adományaiból felépül a budapesti Szent Cirill és Szent Metód Bolgár Pravoszláv Templom. A templom alkotója a századelő nagy építésze Árkay Aladár. Árkay háromhajós, bizánci alaprajzú, kupolás imaházat tervezett, melyben megtaláljuk az ortodox liturgia helységeit is. A templom sajátos építészeti értéket képvisel, hiszen nem csupán Budapest egyetlen bizánci stílusú épülete, de egyben a bolgár ortodox egyház legnyugatibb kapuja is.
1953-ban elkezdődik a gyűjtés a Bolgár Művelődési Ház felépítésére. 445 család összesen 2 725 000 forintot adományoz e célra. A művelődési ház 1957 őszén nyílik meg, 1982-ben pedig megnyitja kapuit a szállodarészleg és az étterem.
Az Egyesület alapvető célja a Magyarországon élő bolgár nemzetiségű emberek hagyományainak megőrzése, ápolása, és a magyarországi bolgárok kultúrájának szélesebb körben való elterjesztése.
Az Egyesület aktív kulturális és szervezőtevékenységet folytat, őrizve ezáltal az évtizedek alatt kialakult hagyományokat. Sokéves tevékenysége elismeréseként az Egyesület 1964-ben megkapta a Cirill és Metód Érdemérem I. fokozatát.
Az MBE székháza, a Bolgár Művelődési Ház 1957-ben épült fel, és azóta folyamatosan tartanak benne kulturális és hagyományőrző rendezvényeket, valamint tudományos konferenciákat. Minden évben megrendezi a hagyományos ünnepeket, így Szőlőmetsző Trifon ünnepét, Bulgária felszabadulásának napját, a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség napját, a Demeter-napot stb.
Az MBE kilenc évtizedes tevékenységével és számos civil szervezet létrehozásával (Bolgár Ifjúsági Egyesület, Pro Cultura Bulgarica Alapítvány stb.), a működő két tánccsoporttal, a nyugdíjas klubbal ma Magyarországon központi szerepet tölt be a bolgár nemzeti értékek megőrzésében, a magyarországi bolgárok kulturális életében és annak szélesebb körben való megismertetésével.
Az MBE 2005. december 18-án megkapta a Magyar Művelődési Intézet által létrehozott a Pro Cultura Minoritatum Hungariae Kisebbségi díjat.
Az MBE 2009-ben ünnepelte megalakulásának 95. évfordulóját. Az évforduló ünnepségen 2009. november 7-én Bulgáriából a határon túli bolgárok hivatala a több évtizedes munka elismeréseként Ivan Vazov emlékplakettel tüntette ki az egyesületet. 2009. december 18-án az Országházban Tanev Dimiter elnök átvette a Magyar Köztársaság miniszterelnöke által adományozott a Kisebbségekért Díj emlékplakettjét és oklevelét. Az MBE majdnem egy évszázados fennállása alatt a legtöbbet tette az itt élő bolgárok identitásának, kultúrájának megőrzéséért, hagyományaiknak ápolásáért.
A Bolgár Országos Önkormányzat célja (BOÖ), hogy segítse a Magyarországon élő bolgár közösség nemzeti identitásának megőrzését, hozzájáruljon az anyanyelv használata és fejlesztése körülményeinek javításához, elősegítse a kulturális autonómia feltételeit a bolgár közösség körében, ismertesse a többségi társadalommal a bolgár kulturális értékeket.
Kulturális tervét a Magyarországi Bolgárok Egyesületével, a Fővárosi Bolgár Önkormányzattal, a Bolgár Ifjúsági Egyesülettel és a Bolgár Ortodox Egyházközösséggel szorosan együttműködve valósítja meg.
A Bolgár Országos Önkormányzat szoros együttműködésre törekszik a Magyarországi Bolgárok Egyesületével, amely a magyarországi bolgárság legjelentősebb civil szervezete.
Minden évben támogatást nyújt a legfontosabb bolgár szervezetek, művészeti csoportok és művészek számára (a Malko Teatro – magyarországi bolgár színháznak, a Roszica és a Jantra Néptáncegyütteseknek, a Martenica Tánccsoportnak, a Zornica Hagyományőrző Együttesnek).
Lehetőségihez mérten pénzügyi támogatását nyújt a vidéki bolgár önkormányzatoknak is.
A BOÖ havonta kiadja a Bolgár Hírek című újságot, amely 2011 eleje óta teljesen új arculattal és új koncepcióval jelenik meg. Az Önkormányzat már 1250 családhoz juttatja el a lapot, vállalva ennek teljes költségét. A BOÖ félévente megjelenteti a Haemus bolgár-magyar kulturális és társadalmi folyóiratot. Vállalja, illetve támogatja más bolgár, vagy kétnyelvű könyvek kiadását is.
A BOÖ fenntartója a Bolgár Nyelvoktató Kisebbségi Iskolának, amely 2004. szeptember 1-én kezdte meg a működését az állami oktatás keretein belül, jelenleg 56 általános iskolás és középiskolás tanuló látogatja a bolgár nyelv és irodalom, valamint bolgár népismeret tanórákat. Szintén a BOÖ fenntartásában működik 2008. február 1. óta a Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Óvoda, amelyben jelenleg egy vegyes életkorú csoportban közel 30 gyerek van. Az Önkormányzat 2012 szeptemberétől két csoportra kívánja bővíteni az óvodát.
A BOÖ 2011-ben megalapította a Bolgár Kulturális, Dokumentációs és Információs Központot, amelynek fő feladata az anyanyelvi könyvtár működtetése, a magyarországi bolgárok és bolgárkertészek történelmi dokumentációjának összegyűjtése, archiválása és digitalizálása, valamint a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása.
Az Önkormányzat fontos feladatának tartja kulturális rendezvények, kiállítások, filmbemutatók, irodalmi estek, bulgáriai művészek vendégszereplésének megszervezését.
A BOÖ nyaranta a Bolgár Ifjúsági Egyesülettel és a Soproni Bolgár Önkormányzattal Fertődön egyhetes, már hagyományos nyelvi és népművészeti tábort szervez az egész ország területéről érkezett bolgár és magyar fiatalok (kb. 80 fő) részére.
A BOÖ a központi állami költségvetésből támogatást nyújt a Bolgár Művelődési és Kulturális Nonprofit Kft-nek a Bolgár Művelődési Ház fenntartására és alapvető tevékenységére.
A BOÖ a Fővárosi Bolgár Önkormányzattal együtt ösztöndíjpályázatot ír ki Magyarországon élő, bolgár származású, a bolgár nyelvet beszélő középiskolás diák és felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók számára.