A migráció a modern gazdaságok és a globalizálódó világ természetes jelensége. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint világszerte 230 millióra becsülhető a migránsok száma. Magyarországon a rendszerváltást követően vált jellemző jelenséggé a bevándorlás, ami azóta is hozzájárul a népesség-fogyás csökkenéséhez.
A külföldiek száma Magyarországon – az Európai Unió többi tagállamához képest – viszonylag alacsony: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint 2011. december 31-én a Magyarországon három hónapot meghaladó tartózkodási joggal rendelkező külföldi állampolgárok száma mintegy 225 ezer volt (körülbelül az ország teljes népességének 2,2%-a).
Több évtizedes trendbe illeszkedik az a tény, hogy a 2011-ben Magyarországon tartózkodási joggal rendelkező migránsok jelentős része (több mint 80%-a) Európából érkezett Magyarországra. A külföldiek legjellemzőbb származási országai (csökkenő sorrendben) Románia, Ukrajna, Németország, Kína, Szerbia, Szlovákia, Ausztria, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, Vietnám. A nem európai migránsok jelentős része Ázsiából, ezen belül Kínából és Vietnámból érkezett Magyarországra (a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint 2011. december 31-én a Magyarországon tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező kínai állampolgárok száma 15 095, a vietnami állampolgároké 3517 volt). Látható, hogy a migránsok jelentős része a hazánkkal szomszédos országokból érkezik, nagy részük magyar nemzetiségű külföldi állampolgár. A külföldiek egy jelentős része munkavállalási céllal érkezett Magyarországra, más részük tanulmányok folytatása céljából, vagy családegyesítési céllal érkezett Magyarországra.
A fenti számok nem tartalmazzák azokat a külföldieket, akik három hónapnál rövidebb időre – jellemzően turistaként – érkeztek Magyarországra.
A külföldieket a hazai migrációs szabályozás – az Európai Unió vonatkozó szabályozásának megfelelően, összhangban azzal, hogy az uniós tagállamok, egyes európai országok állampolgárai, valamint családtagjaik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkeznek az Unió területén – két nagy csoportra osztja: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre és a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra. (Harmadik ország minden olyan ország, amely nem az Európai Unió tagállama vagy az Unióval az állampolgárai számára a szabad mozgás jogát biztosító szerződést kötő állam, mint pl. Svájc vagy Norvégia.) Mindkét csoport tagjai – elsősorban a magyarországi tartózkodásuk időtartama alapján – különböző típusú tartózkodásra jogosító engedélyekkel rendelkezhetnek, melyek eltérő jogosultságokat biztosítanak.
Magyarország valamennyi, a területén tartózkodó külföldi alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogait (így többek között az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, a tulajdonhoz való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, a gyülekezési és egyesülési jogot, a tisztességes tárgyaláshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot) elismeri és védi. Az, hogy az adott külföldi ezeken túl milyen jogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkezik Magyarországon, nagyban függ attól, hogy rendelkezik-e a szabad mozgás jogával és attól, hogy milyen jogcímen, illetve mennyi ideje tartózkodik Magyarországon.
Az uniós jogban foglalt egyenlő bánásmód elvének megfelelően a szabad mozgás jogával rendelkező személyek jogai alapvetően a magyar állampolgárokéval megegyezőek. A mindennapi élet területén releváns – például a lakhatásra, az oktatásra, a gyermekfelügyeletre, a társadalombiztosításra, vonatkozó – ágazati jogszabályaink személyi hatálya a magyar állampolgárok mellett általában kiterjed a migránsok meghatározott körére is – a huzamosabb tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok (a bevándorolt és a letelepedett személyek) általában a rövidebb idejű tartózkodásra jogosító tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknál erősebb és szélesebb körű jogokkal rendelkeznek.
A harmadik országbeli állampolgárok jogállását meghatározó és társadalmi beilleszkedését elősegítő jogszabályok és gyakorlati intézkedések egyik nemzetközi összehasonlító mutatója a Migráns Integrációs Szakpolitikai Index (MIPEX), amelynek 2011-es értékelése alapján Magyarország az európai uniós középmezőnyben helyezkedik el e téren. A harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését segítő programokat a Belügyminisztérium az Európai Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásával támogatja.