Idén 2,5, jövőre 3,5 milliárd forint a kommunista diktatúra áldozatainak nyugdíj-kiegészítésére

Publikálva: 2013. augusztus 28.

Az idén 2,5 milliárd, jövőre 3,5 milliárd forintos keretet biztosít a kormány a kommunista diktatúra idején tartós szabadságvesztésre ítéltek nyugdíj-kiegészítésére - mondta Rétvári Bence szerdán Budapesten.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a Terror Háza Múzeumban, a Tettesek fala előtt tartott sajtótájékoztatón kitért arra, hogy a fiatalok generációja a szabadságot ajándékba kapta, míg sokan ezért életüket áldozták.

Hozzátette: a rendszerváltáskor az elnyomók és az áldozatok egyes juttatásai között óriási különbségek voltak, és hatalmas többletjuttatásai voltak az előző rendszer működtetőinek. A kormány amennyire a gazdasági lehetőségei engedték, igyekezett az ollón csökkenteni, és az áldozatok juttatásait olyan mértékben emelni, mint az alapnyugdíjakat - mondta.

Felidézte, hogy 2008. november 1-jén növelték utoljára a kommunista diktatúra idején meghurcoltak juttatásait, a Gyurcsány-kormány utolsó éveiben, és a Bajnai-kabinet idején befagyasztották a nyugdíj-kiegészítéseket. Ezt több lépésben orvoslandó első lépésben megemelték a tartós szabadságkorlátozást elszenvedettek részére járó nyugdíj-kiegészítéseket. Idén a juttatás havi összege 50 százalékkal nőtt, míg jövőre újabb 50 százalékkal emelkedik.

Ez azt jelenti, hogy míg tavaly 20 ezer forint volt ez az összeg egy 3-4 éves börtönbüntetés esetén, most 30 ezer forint, jövőre pedig 45 ezer forint lesz. Tízéves börtönnél tavaly 40 ezer forint volt, 60 ezer forint idén, míg jövőre 80 ezer forint lesz a juttatás - fejtette ki az államtitkár.

Rétvári Bence elmondta: visszamenőlegesen igyekeztek ezeket a juttatások kifizetni, így idén összesen 2,5 milliárd, jövőre 3,5 milliárd forintos támogatást ad a kormány az áldozatoknak. Az intézkedés 8616 embert érintett, saját jogon mintegy 3 ezren, özvegyként több mint ötezren kaphattak emelést.

Ebbe a körbe tartoznak a legalább egy évnyi szabadságelvonást szenvedettek, akiket az 1956-os forradalom után elítéltek és személyes szabadságuktól megfosztottak, vagy Magyarországon 1945. és 1953. között rendőrségi őrizet mellett munkatáborban fogva tartottak, illetve 1944. október 1-jét követően szovjet kényszermunkára elhurcoltak.
Politikai rehabilitáció jogcímén a kitelepítettek, deportáltak, munkaszolgálatosok esetén is növekedés valósult meg. E célra 1,5 milliárd forintot fordítanak idén. A jogosultak száma itt 78 ezer; 24 ezren saját jogon kapják a juttatást, a többiek özvegyként.

Ezen túlmenően a havi életjáradék összegét is növelték - ismertette az államtitkár.

Utalt arra, hogy felülvizsgálták a különböző kitüntetések alapján járó kommunista nyugdíjpótlékok ügyét, augusztustól így 142-en nem kapják már meg ezeket a juttatásokat. Jelezte, tucatnyian éltek jogorvoslati lehetőséggel, és fordultak bírósághoz.

Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, '56-os halálraítélt szintén arról beszélt, hogy az áldozatok és a diktatúra működtetőinek juttatásai között a rendszerváltáskor milyen jelentős különbségek voltak. Azt mondta, miután az új kormány hivatalba lépett, megértették, hogy nem az áldozatok 2008-tól stagnáló nyugdíjának emelése lesz az első lépés, hiszen óriási adósság szakadt az ország nyakába. Talán most érkezett el az az idő, hogy valamire való rendszerváltás lesz, és végül az áldozatok is megkapják azt, ami a létfenntartásukhoz, megélhetésükhöz szükséges - fogalmazott.
Szerinte elérkezett az idő, hogy felülvizsgálják a Kádár-rendszer még életben lévő működtetőinek nyugdíját is.

(MTI)

Menü

Navigáció