Országszerte megemlékezéseket tartanak ma a hősök napján.
A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját. Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.
Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan Szekszárdon. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját.
Az idén az ország több pontján tartanak megemlékezéseket. Budapesten a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Honvédelmi Minisztérium a rákoskeresztúri Új köztemetőben a magyar katonahősök emlékművénél katonai tiszteletadással tart koszorúzási ünnepséget. A megemlékezésen beszédet mond Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Orosz Zoltán helyettes vezérkari főnök. A Hősök terén szervezett ünnepségen Hende Csaba honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök vesz részt.
Székesfehérváron Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára helyez el koszorút a Hősök terén. Hódmezővásárhelyen hősi parcellát avatnak fel a Kincses temetőben. Szekszárdon Horváth István (Fidesz-KDNP), a település polgármestere mond beszédet, majd az ünneplők koszorút helyeznek el az első és második világháborús emlékműnél.
Miskolcon a Kossuth utcai református templomban istentiszteletet tartanak, majd a Szemere kertben felavatják a doni kopjafát, az ünnepségen Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármester mond beszédet. Koszorúzást tartanak Miskolc elesett hőseinek emlékművénél, majd a Hősök temetőjében.
Egerben a Hatvanas ezred emlékművénél tartanak megemlékezést, Kecskeméten a Honvéd Hagyományőrző Egyesület területi szervezete, a Magyar Történelmi Vitézi Rend és a Magyar Nemzetőrség Bács-Kiskun megyei szervezete koszorúz a második világháborús emlékműnél.
(MTI)