Fotó: Kapusi Z.
A Nemzeti Örökség Intézete, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nemzeti emlékhellyé avatta az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot 2013. június 4-én. Közlemény.
A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszíne Ópusztaszer volt. 2012 januárjában nemzeti emlékhellyé minősített Emlékparkot idén a Nemzeti Összetartás Napján avatták fel.
A rendkívüli eseményen a történelmi emlékezést, és a nemzeti összefogást méltatta beszédében Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Külön kiemelte a 20. század magyar sorstragédiáit és az azokból eredő nemzeti traumákat, elfojtásokat, melyek orvoslását rendkívül fontosnak tartja. Közös célunknak kell lenni, hogy aki magyarnak született, az a szülőföldjén is megőrizhesse magyarságát, még, ha az a terület a mai országhatárokon kívülre is esik.
Az ünnepi köszöntő, és beszéd után a sztélét az államtitkár, valamint a szervező Intézetek vezetői, Boross Péter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Kertész Péter, az ÓNTE Nonprofit Kft. ügyvezetője leplezte le.
Az Emlékpark jelenleg az egyik leglátogatottabb múzeumi kiállítóhelyek közé tartozik Magyarországon. Az emlékhely felavatása olyan rangra emelte az ópusztaszeri parkot, amely méltó helyszínként szolgálhat állami megemlékezéseknek is. A kulturális és a történelmi emlékezés egyszerre nyer létjogosultságot Ópusztaszeren, amely a felnövekvő generáció számára jelenthet egy történeti kirándulást, és az idegenforgalom számára pedig érdekes turisztikai célpontot. A nemzeti összetartozás elmélyítésében, annak tartalmának megértésében az emlékhelyek, örökségek megismerése és látogatása segítségül szolgálhat a társadalom fiataljainak.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság vándorkiállítását a Rotunda épületében bemutatta Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, aki beszédében kiemelte, hogy fontos mérföldkőhöz érkezett a bizottság munkája. Az újként létrehozott Intézet ezentúl a bizottsággal együttműködve, de önálló Intézményként dolgozik tovább. Az elképzelések közös célok mentén haladnak, azonban a történelmi emlékeztetés a nemzeti identitás megőrzésének fontossága újabb kihívásokra sarkallta a kormányt. Így tehát kibővült feladatkörrel folytatjuk a bizottság közel másfél évtizede megkezdett munkáját – hangsúlyozta az elnök asszony, aki korábban a bizottság főtitkáraként dolgozott. A „Kegyelet és emlékezet 1999–2013” című kiállítás képekben nyújt betekintést a bizottság munkájába. Az értékes fotógyűjteményt Budapesten, Kaposváron, Nyíregyházán, Sopronban illetve Mohácson mutatták be korábban.
Az eseményen többek között jelen volt Lázár János államtitkár, B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Haszonicsné dr. Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója, Mádl Dalma, Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke, Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
Háttér:
A nemzeti emlékhelyek olyan Magyarország történelmében meghatározó jelentőségű helyszínek, amelyek a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegüknél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bírnak, továbbá országos jelentőségű állami megemlékezés színhelyei lehetnek.
Magyarországon jelenleg tizenegy nemzeti emlékhelyet tartanak nyilván.
Budapest XIV kerület, Hősök tere; Budavár, Magyar Nemzeti Múzeum; Rákoskeresztúri Újköztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája; Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium; Mohács, Történelmi Emlékpark; Ópusztaszer, Történelmi Emlékpark; Pákozdi Katonai Emlékpark; Székesfehérvár, középkori romkert; Somogyvár-Kupavár, valamint Budapest V. kerületében a Kossuth tér, amely kiemelt nemzeti emlékhely.
(Nemzeti Örökség Intézete)