Nem a harmincas évek történelemszemléletére van szükség 2013-ban, hanem olyan viszonyulásra, mely az új évezredben érvényes kérdésekre ad választ - mondta Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára június 4-én Nyíradonyban.
„Ilyen válasz volt, amikor a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap megtartását” - tette hozzá a politikus, aki a településen Tasó Lászlóval, Nyíradony polgármesterével felavatta a nemzeti összetartozás emlékhelyét.
Az egységes magyar nemzetről is szóló törvényről Halász János megjegyezte, hogy ennek köszönhetően a korábban gyásznapként számon tartott június 4. ünnepnapként kerülhet a naptárba. A politikus a kommunista, szocialista rendszerből fakadó beidegződésként értékelte, hogy magyarországiak „románozzák” a Romániában élő magyarokat, a felvidékieket pedig „szlovákozzák”. Mint mondta, óriási a felelősségünk abban, hogy tegyünk azért, hogy ez megváltozzon. Halász János az ősök örökségének a szeretetet nevezte, amely „az a nyelv, melyben merünk őszintén beszélni, merünk egymásba kapaszkodni, és merünk összetartani, határon innen és túl”.
Tasó László polgármester elmondta: az emlékhelyet a budapesti Hősök terén lévő emlékmű, illetve a parlament kupolacsarnokának képei ihlették; egy emlékoszlopon lévő turul madarat félkörívben vesz majd körül 16 magyar király, erdélyi fejedelem, államférfi. Az első szobor - Juha Richárd szobrászművész alkotása - Attila hun fejedelmet ábrázolja. A következő Árpád vezér lesz, a tizenhatodik pedig Kossuth Lajos - mondta Tasó László, az emlékhely megálmodója, hozzátéve, hogy terveik szerint évenként egy mellszoborral bővül majd a nyíradonyi nemzeti arcképcsarnok.
(MTI/EMMI)