Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő - már csak családja érintettsége okán is - üdvözli, hogy a magyar Országgyűlés kedden 333 igen szavazattal 7 tartózkodás mellett a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította január 19-ét. Közlemény.
1946-ban ugyanis ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről, amivel kezdetét vette a második világháborúban győztes hatalmak döntésének megfelelően a magyarországi svábok kitelepítése.
A magyar parlament a határozat szerint „tisztelettel adózik mindazok előtt, akik a megaláztatások, elhurcolások áldozatai voltak”. Bagó különösen fontosnak tartja a magyar döntést akkor, amikor a szlovák és cseh politikusok a Benes-dekrétumok felülvizsgálatának elutasításáról nyilatkoztak ugyanazon a napon.
"Az emléknappal kapcsolatos magyar döntésnek nagy jelentősége van akkor, amikor Prága és Pozsony osztja a véleményt, hogy a Benes-dekrétumok kérdésének újbóli megnyitására nem látnak okot. Csehország és Szlovákia ugyanis elutasítja a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát Miroslava Nemcová, a cseh képviselőház elnöke tegnapi nyilatkozata szerint. Az Elnök Asszony hétfőn Prágában megbeszélést folytatott Ivan Gašparovič szlovák államfővel, és egyetértettek abban, hogy szeintük ez egy befejezett ügy, a múltra vonatkozik, és az egész, a második világháború eredményeinek utólagos átértékelése lenne. Ez viszont szerintem a kérdés teljes félremagyarázása, hiszen az EP előtt futó Petíció pont hogy arra világít rá, hogy Benest senki sem hatalmazta fel, hogy a második világháború eredményeit értékelje, különösen nem az azt követő békerendszert, ami sokkal későbbi, mint maguk az ominózus kirekesztő, faji, a kollektív bűnösség elvét tartalmazó néhány dekrétum." - jelentette ki Bagó Zoltán.
"Szakmaiatlan az egész kérdést összevonni, mi csak azt a jogtechnikai lépést szeretnénk, ha az EU alapjogait sértő kollektív bűnösség elvét tartalmazó néhány jogszabályi helyet a szlovák törvényhozók deregulációval kivegyék a hatályos jogrendjükből, hiszen ez Uniós kötelezettségük. Ezért erőltetem az ügyet a Parlamentben, és ezért intéztem kérdést az Európai Bizottsághoz is, amelyben azt kérdeztem a testülettől, hogy mikor kötelezi arra Szlovákiát, hogy a diszkriminatív rendeleteket távolítsa el jogrendjéből.
A levélben arra utaltam, hogy a pozsonyi parlament 2007-ben, tehát már az EU-csatlakozása után, nonszensz módon határozatot fogadott el arról, hogy a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részei. Jelenleg az Európai Parlament a szlovák kormány jogi álláspontját várja a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos petícióról, de ez a merev, a múlt századot és a Kis-Antantot idéző megnyilatkozás nem jó előjel szerintem a hivatalos válasz szempontjából. Hiába szeretné a szlovák politika ezt lezárni, én nem hagyom ezt annyiban." - jelentette ki Bagó.
Háttér: Az Edvard Beneš csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok szintén tervezett kitelepítését a potsdami négyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.
(Bagó Zoltán sajtóközleménye)