Csütörtökön tartotta alakuló ülését az Emberi Jogi Kerekasztal. A testületet a Kormány tanácsadó testületeként működő Emberi Jogi Munkacsoport hívta életre. A kerekasztal munkájában negyvenöt, az emberi jogok területén aktív civil szervezet vesz részt. A kerekasztalnak jelentős szerepe lesz Magyarország emberi jogi jelentésének előkészítésében, jövőre 12 témában tartanak tematikus üléseket.
Az alakuló ülésen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot képviselő Kovács Zoltán társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy példaértékű a mai esemény, hiszen korábbi kormányzások alatt nem volt arra példa, hogy civil szféra ilyen formális keretek között valódi érdemi feladatot és lehetőséget kapjon arra, hogy az emberi jogok helyzetén közösen javítson.
Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a 2013 januárjától induló munka a társadalmi egyeztetés egyik új fóruma, ahol a nyilvánosság bevonásával érdemi munkára lehet számítani.
A testület küldetése, hogy párbeszédet biztosítson a civil- és szakértői szervezetek között illetve azok és kormány képviselői között olyan fontos kérdésekben, mint a nők jogai, a gyermekek védelme, romaügyek, nemzetiségi ügyek, idősek jogai, fogyatékkal élők jogai, hajléktalanok helyzete, menekültügy és migráció, véleménynyilvánítás szabadsága gazdasági, szociális és kulturális jogok védelme. Feladata lesz, hogy a 2013-tól induló tematikus üléseivel javaslatokat fogalmazzon meg az Emberi Jogi Munkacsoport számára, ezzel előmozdítsa a jogalkotást.
Az Emberi Jogi Kerekasztal tagjait pályázat útján választották ki, október 30-áig pályázhattak a Munkacsoport Titkárságánál. 45 szervezet kapott meghívást a Kerekasztal munkájába, további 2 szervezet javaslataira szakértőként számít a kerekasztal.
A Kerekasztal civil tagjai:
1. Addetur (Adj Hozzá!) Alapítvány: A Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja által 1990-ben alapított kiemelkedően közhasznú alapítvány célja a mozgássérült emberek önálló életre neveléséhez, életkezdéséhez való aktív segítségnyújtás, ennek érdekében az ehhez szükséges, rehabilitációs, képzési, oktatási, foglalkoztatási és kutatási programok támogatása, intézmények működtetése.
2. Amnesty International Magyarország: Az Amnesty International nemzetközi szinten és 1990 óta Magyarországon is aktívan részt vesz a diszkrimináció, elsősorban a romákat és az MBT embereket érő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben.
3. Autisták Országos Szövetsége: Az Autisták országos Szövetsége 1988 óta tartó működése során meghatározó szereplője lett az autista érdekvédelemnek és 72 szervezetet tömörítő országos ernyőszervezetté nőtte ki magát. Alaptevékenységei közé tartozik az érdekvédelem, az autizmussal élőket és családjaikat segítő szolgáltatások, a társadalmi szemléletformálás, valamint a hazai és nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartás.
4. Baptista Szeretetszolgálat: Az 1996-ban alakult alapítvány célja, hogy belföldi és nemzetközi programjai által segítsen a rászorulókon és a katasztrófát elszenvedetteken, függetlenül származásuktól, nemzetiségüktől, vallásuktól, bőrszíntől.
5. Cigány Tudományos és Művészeti Társaság: Az 1991-ben alakult társaság az egyik legrégebben működő cigány civil szervezet, melynek célja a cigányság helyzetének javítása a tudomány, a kultúra és az érdekvédelem eszközeinek igénybevételével.
6. Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány: A 2009-ben alakult alapítvány célja, hogy erősítse a magyar civil társadalom értékkifejezését és érdekérvényesítését, alapító szervezője a Civil Összefogás Fórumnak és a Civil Együttműködési Tanácskozásnak.
7. Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület: Az egyesület 2005-ben azzal a céllal alakult, hogy segítse és támogassa a tehetséges roma művészeket, s hogy a roma kultúra bemutatásával elősegítse a roma értékek megismertetését a többségi társadalommal. A szervezet foglalkozik a roma integráció problémakörével is, és az ezzel kapcsolatos tevékenységekkel.
8. Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú Egyesület: Az egyesület 1993 óta végez úttörő munkát a gyerekek védelme és a családok erősítése, összetartása terén az érdekeltek és a velük dolgozó szakemberek segítésével, képzésével, szolgáltatások nyújtásával. Fontos feladatának tekinti a külföldön már hatékonyan és sikeresen működő gyermek- és családvédelmi programok magyarországi meghonosítását.
9. Csodacsalád Egyesület: A szervezet 2007-es megalakulásától kezdve a gyermekek méltó, magas színvonalú, kis létszámú, családias ellátásának népszerűsítésén dolgozik.
10. De juRE Alapítvány: Az alapítvány 1996 óta szolgálja az esélyegyenlőség, az önrendelkező élet és az integráció céljait, változatos programjaival az ép és a sérült emberek társadalma közti távolságot igyekszik csökkenteni.
11. Demokratikus Roma Vezetők Szövetsége: A szövetség 2002-ben kezdte meg működését, célja, hogy a tevékenységével hozzájáruljon az emberi jogok érvényesülésén keresztül a cigány társadalom körülményeinek javításához, integrációjának elősegítéséhez.
12. ÉFOÉSZ Komárom-Esztergom Megyei Értelmi Sérültek és Segítőik Egyesülete: A 2003-ban alapított egyesület célja a Komárom-Esztergom megye területén élő értelmi fogyatékos emberek és családjaik társadalmi hátrányainak kiegyenlítése, érdekeik érvényestése és védelme.
13. Erdélyi Magyarok Egyesülete: Az 1988-ban alapított egyesület feladatának tekinti az erdélyi hagyományok, értékek megőrzését, népszerűsítését, valamint a menekültek érdekképviselete. Munkájában nagy hangsúlyt kap a Magyarországon élő erdélyiek identitásának megőrzéséhez kapcsoló érdekképviselet is.
14. ERGO-Európai Regionális Szervezet: A szervezet célja a civil társadalom erősítése, a civil érdekek közvetítése, számukra jogi segítség nyújtása és oktatása. Hangsúlyt fektet a nők jogaira, a család és az ifjúság védelmére.
15. Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC): Az 1996-ban alapított nemzetközi jogvédő szervezet figyelemmel kíséri a romák emberi jogi helyzetét és jogvédelmet nyújt e jogok megsértése esetén. A szervezet az érdekképviselet mellett foglalkozik stratégiai pereskedéssel, monitoring tevékenységet végez és emberi jogi képzéseket tart.
16. Fáy Károly Hallássérült és Fogyatékos Személyek Egyesülete: A szervezet 1995 óta látja el fogyatékos személyek képviselet büntető-végrehajtási és hatósági eljárásokban, de szakmai munkája érinti a gyermekek, idősek, romák, hajléktalanok, halmozottan sérült, illetve fogyatékos és pszichiátriai betegek helyzetét.
17. Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány: Az alapítvány 1992 óta hatékonyan részt vesz a magyar gyerekvédelem hatékony megújításában, célja a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik testi-lelki egészségét veszélyeztető tényezők megelőzése.
18. Fogyatékossággal Élő Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT): A szervezet 2004-ben abból a célból jött létre, hogy felhívja a politika és a társadalom figyelmét a fogyatékossággal élő emberek sajátos helyzetére és szükségleteire.
19. Geopolitikai Tanács Közhasznú Alapítvány: A 2003-ban alapított szervezet célja a transzatlanti kapcsolatok erősítése, valamint a magyarországi és nemzetközi demokrácia fejlesztése. Kiemelten foglalkozik az átláthatósági és a pénzügyi biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel is.
20. Háttér Társaság a Melegekért: Az LMBT emberek jogegyenlőségének és emberi jogainak előmozdítása az 1995-ben alapított szervezet egyik kiemelt tevékenységi területe. A szervezet jogsegélyszolgálatot és jogi képviseletet nyújt elsősorban a szexuális irányultság vagy a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetés áldozatainak.
21. Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC): A nemzetközi emberi jogi szervezetet 2004-ben alapították, célja az értelmi illetve a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása a jogérvényesítés eszközeivel.
22. Lativ Barátai a Zsidó Reneszánszért Magyarországon Alapítvány: Az alapítvány 2008-as alapítása óta törekszik a zsidó vallás hagyományőrzésére. Célja, hogy a magyar zsidóság minél teljesebb életet éljen, és a zsidóság iránt érdeklő fiatalok autentikus környezetben ismerkedjenek meg őseik hagyományával.
23. "Lungo Drom” Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség: Az 1990-ben alakult szervezet programok sokaságával és a demokratikus képviselet minden szintjén való részvételével kívánja elősegíteni a cigány lakosság és a hátrányos helyzetű nem cigány lakosság érdekeinek képviseletét az élet minden területén.
24. Magyar Helsinki Bizottság: Az 1989-ben alakult jogvédő szervezet a nemzetközi emberi jogi normák következetes és mindenki számára egyenlő érvényesüléséért küzd. Kiemelt figyelmet fordít a kínzás, az embertelen bánásmód tilalma, a személyi szabadság, a védelemhez való jog és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesüléséért. Elkötelezett védelmezője a menekülők, oltalomra szoruló külföldiek és fogvatartottak jogainak, valamint a jogállam demokratikus intézményrendszerének.
25. Magyar Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Szövetség: A 2009-ben alakult ernyőszervezet célja az LMBT emberek jogegyenlőségének és érdekképviseletének előmozdítása, valamint érdekképviselete, a diszkrimináció és az előítéletek visszaszorítása.
26. Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség: A 2003-ban alakult országos nőjogi civil ernyőszervezet az Európai Női Lobbi magyarországi tagszervezete, jelenleg 19 magyar nőjogi szervezetet foglal magába. Célja, hogy a magyar nők társadalmi és jogi egyenlőségéhez hozzájáruljon, szemléletváltozást indítson el a nemek esélyegyenlősége terén.
27. Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége: A szervezet 1918 óta áll a hazai látássérültek szolgálatában, ernyőszervezeteként 22 tagegyesületet tömörít. Fő tevékenysége közé tartozik az érdekvédelem, az egyedülálló, életvitelt megkönnyítő szolgáltatások biztosítása tagjai részére.
28. Magyar Vöröskereszt: Az 1993-ban nyilvántartásba vett szervezet menekültügyi segítő tevékenységét a rendszerváltás idején kezdte végezni. Kapcsolatot tart az elismert menekültekkel, segíti integrációjukat, felméri a befogadó intézmények szükségleteit, az összegyűjtött adományokat szétosztja a rászorulók között.
29. Magyarországi Horvátok Szövetsége: Az 1990-ben alakult szövetség képviseli a Magyarországon élő horvát nemzetiség jogait, őrzi és fejleszti a horvát lakosság nemzeti tudatát és identitását, ápolja kulturális és történelmi hagyományait, részt vesz a horvátok anyanyelvi oktatásának szervezésében és támogatásában. Tevékenységét hat, horvátok által lakott régióban fejti ki.
30. Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre: Az 1991-ben alapított szervezet a német nemzetiségek magyarországi oktatási intézményeinek támogatása, érdekvédelme és a német nemzetiségiek összefogása érdekében jött létre. Működésével a kisebbségi jogok érvényesülését kívánja elősegíteni.
31. Másság Alapítvány – Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI): Az 1993-ban a Másság Alapítvány által létrehozott Jogvédő Iroda 1994-ben kezdte meg működését a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek, elsősorban a roma közösség jogainak védelme céljából. Legfőbb tevékenysége a diszkrimináció ellenes jogsegélyszolgálat és stratégiai pereskedés, elsősorban a hazai roma kisebbség vonatkozásában.
32. MONA – Magyarországi Női Alapítvány: Az 1992 óta működő alapítvány célja a nemek egyenlőségének és a nők és férfiak egyenlő esélyeiről folytatandó társadalmi párbeszéd előmozdítása, a nők helyzetének javítása.
33. Nevelők Háza Egyesület: Az 1993-ban alapított egyesület egy pécsi közösségi intézmény üzemeltetésével segíti a lakosság önszerveződő csoportjait abban, hogy képesek legyenek megerősödni, aktívvá válni, fejlesztve ezzel közvetlen és tágabb környezetüket is.
34. Nők a Magyar Nemzetért Közhasznú Egyesület: A 2011-ben alapított szervezet jogi tanácsadást, jogvédő tevékenységet végez, ezzel hozzájárulva a társadalmi esélyegyenlőség és a gyermekközpontú, családbarát gondolkodás, oktatás, nevelés és munkahelyek népszerűsítéséhez.
35. Országos Gyermekvédő Liga: 1906-ban alakult, országos hálózattal rendelkező politikamentes szervezet. Legfontosabb célja azt elérni, hogy a gyermekek korlátozások nélkül élvezhessék az őket megillető jogokat. Felhívja a figyelmet a rohamosan romló gyermek- és ifjúsági élethelyzetek javítására, szociális segítő és prevenciós munkát végez. Céljai elérése érdekében sokrétű tevékenységet folytat a fővároson kívül az ország hét régiójában.
36. PATENT (Patriarchátust Ellenzők Társasága) Jogvédő Egyesület: Az egyesület 2006-ban alakult a nők elleni erőszakkal már régóta foglakozó segítő szakemberekből azzal a szándékkal, hogy a széles társadalom figyelmét felhívják az erőszak és diszkrimináció különböző megnyilvánulási formáira, s ezáltal szélesítsék a nők és gyerekek elleni erőszakkal szemben fellépők társadalmi bázisát.
37. Református Rehabilitációs Alapítvány: Az alapítvány kábítószeres és alkoholista fiatalok gyógyítására, kezelésére, érdekképviseletére és segítésére jött létre 2001-ben. Részt vesz drogprevenciós programok és egy drogterápiás otthon működtetésében, figyelemmel kíséri a terápiás otthonokból kikerült kliensek utóéletét.
38. Roma Nővédelmi Közhasznú Szervezet: A 2002-ben alapított szervezet az országban élő roma nők érdekvédelmét biztosítja. Kiemelt feladatának tekinti az emberi jogok magyarországi érvényesülésének különböző programokon történő ismertetését.
39. Századvég Politikai Iskola Alapítvány: Az 1993-ban létrejött alapítvány célja hozzájárulni egy olyan demokratikus politikai kultúra megszilárdításához, amelyben az egyes polgári és politikai jogok tisztelete és érvényre jutása biztosított. Segíti a civil társadalom önszerveződését és hatékony képviseletét, támogatja a társadalomtudományi kutatások új irányait, ösztöndíjakkal segíti a határon túli kisebbségek képzését és fiatal kutatók tudományos tevékenységét.
40. Szegényeket és Rászorulókat Segítő Közhasznú Alapítvány (Szersa): Az 1996-ban létrejött alapítvány célja a mélyszegénységben élők felzárkóztatása, segítése. Az alapítvány fenntartója a Szersa Oktatási Központnak, ahol halmozottan hátrányos, mély szegénységben élő és állami gondoskodás alatt állók élnek.
41. Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nőkért Egyesület: A 2004-ben létrejött szervezet a gazdaságilag illetve szociálisan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású emberek és családok részére biztosít szolgáltatásokat. Legfőbb tevékenységét a roma nők életminőségének javítása és érdekvédelme érdekében fejti ki. További célja a roma hagyományok és kultúra ápolása, megőrzése.
42. Születésház Közhasznú Egyesület: Az 1995-ben alapított egyesület 2010-ben kezdte meg aktív működését az otthonszüléshez kapcsolódó programjaival. Az egyesület egészségmegőrző, betegségmegelőző, tájékoztató, gyógyító- és egészségügyi rehabilitációs tevékenységet végez, kiemelt célja a várandós anyák, a szülő nők, az újszülöttek és családjaik védelme és képviselete.
43. Társaság a Szabadságjogokért (TASZ): 1994-ben alakult szervezet célja, hogy alkotmányos jogaival mindenki szabadon élhessen és felléphessen a jogait indokolatlanul korlátozó állami beavatkozással szemben. Célja továbbá, hogy a politikai döntéshozatal kiszámítható és átlátható legyen, valamint a hogy a civil szervezetek részt vehessenek a jogalkotási folyamatokban.
44. Tribunus Jogsegélyszolgálat Közhasznú Egyesület: A fiatal jogászokból álló 2004-ben alapított érdekvédelmi szervezet jogi segítséget nyújt, elsősorban munkajogi, fogyasztóvédelmi és környezetjogi kérdésekben.
45. Vasutas Nyugdíjasklubok Országos Szövetsége: Az 1995-ben alapított szövetség összefogja az ország területén működő vasutas nyugdíjasklubokat. Irányítja és segíti azok kulturális, hagyományőrző, szociális, egészségmegőrző, természetjáró, szociális és gyógyüdültetési, valamint környezetvédelmi tevékenységét.
Szakértői státusz
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar: A kar egyike a fogyatékosságügy számára szükséges szakemberek képzését végző hazai felsőoktatási intézményeknek.
Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ: A Kormány 2012-ben hozta létre a központot a betegek jogainak hatékony védelmének ellátására és az ellátotti és gyermeki jogok védelmére
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)