A matyó népművészet és a solymászat képviselőinek gratulált pénteken Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere annak kapcsán, hogy az UNESCO illetékes kormányközi bizottsága e heti párizsi ülésén a matyó hímzést és a magyar solymászatot is felvette a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.
A matyó népművészet önálló felterjesztéssel, a solymászat tizenhárom ország közös nevezéseként került az emberiség szellemi kulturális örökségei közé. A miniszter felidézte, hogy a két magyar örökségelem december 5-én és 6-án, az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 7. ülésén került fel a reprezentatív listára.
A magyar kultúrát a 2009-ben kiválasztott mohácsi busójárással együtt immár három elem képviseli az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján, amelyen jelenleg 257 örökségelem található - hangsúlyozta Balog Zoltán a sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy az idén az előminősítő testülethez 36 nevezés érkezett, ezekből a szervezet csupán 18-at javasolt felvételre, köztük a két magyar nevezést. Végül hosszas tanácskozás után 27 elem került fel a reprezentatív listára.
Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a matyó népművészet ma is élő hagyományos kultúra. A matyó kultúrát jellegzetes stílusú, színes népművészetként jellemezte, amelynek - mint fogalmazott - jellegzetes virágos, térkitöltős hímzése és motívumvilága az idők során országosan is ismertté, sőt világhírűvé vált.
A solymászatról elmondta, hogy az a kulturális örökség széles területeit öleli fel, a hagyományos öltözéket, a kézzel megmunkált eszközöket, a művészi ábrázolást, a vadászatot, a madarak nevelését és gondozását is. "A hagyomány és a modern élet nem egymás ellenfelei" - hangsúlyozta a miniszter az ünnepségen.
Kitért arra is, hogy a közmédiában látható Fölszállott a páva című népzenei tehetségkutató műsornak a tárca is felajánlott két különdíjat 1-1 millió forint értékben. Balog Zoltán azt is felidézte, hogy az UNESCO védnökséget vállalt a műsor fölött. "Ez gesztus a magyar hagyományőrzők felé" - tette hozzá Balog Zoltán.
Berecz Lászlóné, a Matyó Népművészeti Egyesület elnöke elmondta, hogy a matyó népművészet ma is élő hagyomány, a hétköznapok része. Mint fogalmazott, a hagyományok továbbélését jól mutatja az is, hogy kortárs divattervezőket is megihletett a matyó hímzésvilág.
Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, Mezőkövesd korábbi polgármestere úgy vélte, hogy az UNESCO döntésével "a magyar kultúra újabb jeles naphoz érkezett".
Duhay Gábor, a Magyar Solymász Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy számos tévhit él a solymászat eredetéről, pedig a valóságban a magyarok terjesztették el ezt a tevékenységet Európában. Rámutatott: a solymászok amellett, hogy vadásznak, foglalkoznak természetvédelemmel, madárvédelemmel, oktatással, emellett segítenek a repülőterek légterének madármentesítésében, mezőgazdasági területeken madárriasztással is foglalkoznak.
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy idén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke két elemmel bővült, a borsodnádasdi molnárkalács hagyományával, valamint a Sárköz népművészetével. A jó gyakorlatok regiszterébe pedig a Kassai-féle lovas íjász módszer került fel.
(MTI, EMMI)