A Kormány az elmúlt hetekben kezdte meg a Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséhez kapcsolódó törvénytervezetek vitáját, ebből ma négyet benyújtott az Országgyűlésnek a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
A témában dr. Czepek Gábor igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár adott interjút.
A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátaira, a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására, egyes jogi személyek átalakulására, egyesülésére és szétválására vonatkozó javaslatok rendezik mindazon részletszabályokat az üzleti világ szereplőinek, valamint a magánszemélyek magánjogi viszonyaira vonatkozóan, amelyek a Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-én hatályba lépéséhez elengedhetetlenek. Az átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló javaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amik az új Ptk. alkalmazhatóságára nézve adnak iránymutatást, tehát azt rendezik, hogy az új Ptk. rendelkezéseit egyes helyzetekben mikortól kell alkalmazni.
Szomszédjogok és a tulajdonjog korlátai
A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvényjavaslat rögzíti azokat az új Ptk.-ban nem szereplő szomszédjogi rendelkezéseket, amelyek közvetlenül vonatkoznak az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyaira, és eligazítást nyújtanak csak konkrét szabállyal rendezhető élethelyzetekben.
Továbbra is megmarad az a szabály, ami lehetővé teszi más törvény, valamint alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály – különösen önkormányzati rendelet –, illetve a felek megállapodása számára, hogy a törvény szabályaitól eltérjenek.
A törvényjavaslat az egyes szomszédjogok – így például a szomszédba áthulló terményre, vagy a kerítéshasználatra vonatkozó – hatályos szabályait alapvetően nem változtatja meg, de áttekinthető és következetes szerkezetben jeleníti meg az előírásokat.
Hiánypótló módon rendezi a törvényjavaslat a használati jogokat a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló több telek esetében. Kiemelt figyelmet szentel a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosa érdekeinek védelmére, ezért korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a telekmegosztás tehernövekedést okozna, és szabályozza a használati jog terhe alóli mentesítés lehetőségét.
Gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása
Összehangoltabbá válnak a gondnokoltak nyilvántartásával összefüggő és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó szabályok is az erre vonatkozó törvényjavaslattal.
Az Országos Bírósági Hivatal a gondnokoltak nyilvántartására szolgáló rendszeréből egyedi adatszolgáltatást lehet kérni, és a hatóságok közvetlen hozzáféréssel jogosultak az adatok megismerésére és kezelésére. Ez utóbbira jogosultak körét kibővíti a törvényjavaslat, hogy az adatigénylés minél gyorsabban, hatékonyabban és takarékosabban valósulhasson meg.
Az új Ptk. lényeges újítása, hogy a bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem bizonyos ügycsoportokra vonatkozóan korlátozza, és ennek meg kell jelennie a gondnokolti nyilvántartásban is.
A Ptk. által létrehozott, a nagykorú személyek védelme érdekében bevezetett előzetes jognyilatkozatban a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan, ezt be kell majd jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. A kötelező nyilvántartásba vételt a járásbíróságok fogják végezni. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, amit ugyancsak be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába, melyet az Országos Bírósági Hivatal fog működtetni.
Egyes jogi személyek átalakulása, egyesülése és szétválása
Az új Ptk. az átalakulási, egyesülési és szétválási szabályok közül csak a legfontosabb, garanciális szabályokat emelte át, a részletszabályokról az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló törvényjavaslat rendelkezik. Ez rögzíti, hogy az átalakulás szabályai képezik a „modell-eljárást”, és ehhez képest határozza meg az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó szabályokat, majd az egyes jogi személy típusokra, formákra irányadó különös szabályokat. Az átalakulás lebonyolításának szabályai érdemben nem változnak a hatályos társasági jogi szabályokhoz képest.
A javaslat csak a gazdasági társaságok és szövetkezetekre vonatkozó szabályozást tartalmazza, az alapítványokra, egyesületekre vonatkozó szabályok a civil szervezetekről szóló jogszabályokba kerülnek bele.
Átmeneti és felhatalmazó rendelkezések
A Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat iránymutatást ad az új Ptk. alkalmazhatóságára. Általános szabályként rögzíti, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni, és meghatározza az egyes jogterületekhez kapcsolódó generális, illetve speciális átmeneti szabályokat.
A bíróság a jövőben, a hatályos Ptk.-tól eltérően, a cselekvőképességet általános jelleggel már nem, hanem csak meghatározott ügycsoportokra vonatkozóan korlátozhatja és kötelező lesz a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata meghatározott időközönként. A törvényjavaslat meghatározza azt az időtartamot, amely alatt a bíróságnak minden gondnokság alatt álló személyt az új szabályok szerint felül kell vizsgálni, előtérbe helyezve az eddig felülvizsgálaton még át nem esett cselekvőképtelen személyeket.
Méltányosan hosszú átmeneti időszakot biztosít a tervezet a jogi személyek létesítő okiratának és a szervezeti, működési feltételeinek felülvizsgálatára. A létesítő okirat szükséges módosítását elegendő lesz akkor elvégezni, mikor egyébként is tervezték módosítani, és ha csak a Ptk.-ra tekintettel módosítják, ingyenes az eljárás. Ugyancsak méltányos átmeneti időt – 2 évet – biztosít a törvényjavaslat a kft.-k törzstőke emelésére.
(Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)