Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára és Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója sajtótájékoztató keretében számolt be a BÁH 2012. évi munkájáról, valamint a magyarországi migrációs helyzet elmúlt évi jellemzőiről.
Felkai László arról beszélt, hogy a menekültügy ma megosztja Európát, szerinte az országok 1990 után nem tudták a kérdés "igazi, helyes és morálisan egységes" kezelését megtalálni. Az államtitkár szerint ugyanakkor az európai országok egységesek az illegális migráció elleni küzdelemben.
Ezzel összefüggésben arról beszélt, Magyarországnak a szerb és az ukrán határszakaszt a jövőben is "nagyon keményen kell az illegális migráció ellen őrizni". Jelezte, ennek az őrzésnek az egyik hatékony eszköze lesz - ha a folyamatban lévő beszerzések befejeződnek - a két határszakasz hőkamerás rendszerrel való "lefedése".
Végh Zsuzsanna aggasztó jelenségnek nevezte, hogy kétszáz százalékkal nőtt a Magyarországra kísérő nélkül érkező kiskorúak száma.
Elmondta, a fiatalok szabadságát nem korlátozza a hatóság, őket magyar gyermekvédelmi intézményekben helyezik el. Ezeket azonban általában egy-két napon belül el is hagyják, hogy megkeressék a más országokban élő szüleiket, rokonaikat, ismerőseiket.
Végh Zsuzsanna tájékoztatása szerint a hivatal legnagyobb kihívása tavaly az illegális migráció növekedése volt, a korábbi évekhez képest többen érkeztek Magyarországra engedély nélkül.
Elmondta, ez nem új keletű jelenség, és nemcsak Magyarország szembesül ezzel a kihívással, hanem az Európai Unió valamennyi tagállama. Közölte, több válsággócból is egyre többen érkeznek külföldiek illegálisan az unió térségébe, ezen belül is kirívó arányban a szíriai helyzet miatt.
Magyarország szerb határszakaszán át vezet az egyik fő migrációs útvonal, ott nagyon sokan lépik át illegálisan a határt, és a tiltott határátlépést jelentős embercsempész-hálózatok is segítik. Jelezte: elsősorban afgán, pakisztáni, algériai, koszovói állampolgárok jutnak be az országba, nagyobb részük azonban tovább is akar utazni.
Közölte, az illegális migráció növekedésével párhuzamosan nőtt a hatósági intézkedések száma is. Ezek között említette a kiutasító döntéseket, amelyek száma a rendőrségi intézkedésekkel és a bíróság által elrendelt döntésekkel együtt mintegy 6500 volt tavaly.
Tájékoztatása szerint a BÁH összességében csaknem 11 ezer jogsértő külföldivel, míg a rendőrség további 12 ezerrel szemben járt el.
Kitért arra is, hogy az EU egészében mintegy hét százalékkal növekedett a menedékjogkérők száma, míg Magyarországon ez az arány 27 százalékkal nőtt, Magyarországon tavaly összesen 2154 kérelmet regisztráltak. A menedékjogkérők többsége Afganisztánból, Pakisztánból, Koszovóból, Szíriából, Szomáliából érkezett, döntően illegálisan.
A BÁH tavaly több mint egymilliárd forintból gazdálkodott, és ebből az összegből csaknem 250 millió forintot fizettek ki támogatásként.
Elmondta azt is, hogy a befogadó intézményeik "nagy telítettséggel" működtek, naponta átlagosan 547 embert láttak el, míg a korábbi évben még ötvennel kevesebbet. Ebből az adatból az látszik - tette hozzá -, hogy többen érkeztek és többen is maradnak, illetve hosszabb ideig tartózkodnak Magyarországon területén, mint korábban.
Végh Zsuzsanna úgy látja, jelentős azoknak az aránya, akik inkább visszaélésként folyamodnak menedékjogért.
A főigazgató a legális migrációra is kitért, tájékoztatása szerint a 2012. december 31-i nyilvántartás szerint csaknem 214 ezer külföldi élt érvényes (90 napon túli) tartózkodási jogosultsággal Magyarországon. Ez - fűzte hozzá - egy kicsit kevesebb, mint 2011-ben, de ebből a kategóriából kikerülnek azok, akik időközben megszerezték a magyar állampolgárságot.
Elmondta, elsősorban kínai, ukrán, vietnámi, szerb és egyiptomi állampolgárok kértek nagyobb számban tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, a legtöbbjük célja pedig az volt, hogy keresőtevékenységet folytassanak Magyarországon. Hozzátette: továbbra is nagyon sokan, növekvő számban érkeznek Magyarországra tanulmányi céllal.
(MTI; Belügyminisztérium)