Az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések célja, hogy egészséges, biztonságos ételek kerüljenek valamennyiünk asztalára

Publikálva: 2013. augusztus 7.

Javult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ellenőrzéseinek hatékonysága a bevezetett szervezeti és módszertani újításoknak köszönhetően - mondta Bognár Lajos helyettes államtitkár Budapesten, a Központi Vásárcsarnokban tartott sajtótájékoztatón. A rendezvény ideje alatt Németh József séf bemutatta, hogy kiváló minőségű, ellenőrzött hazai alapanyagokból milyen ízletes fogások készíthetők. Az érdeklődők a nyersanyagok helyszíni beszerzésétől, az ételek biztonságos elkészítésen át a kóstolásig végigkísérhették a folyamatot.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára kijelentette: a magyar élelmiszerbiztonsági helyzet jó, amit a jogkövető magatartás mellett a visszaélések eredményes feltárása biztosít.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a társhatóságokkal, közöttük a Nemzeti Adó- és Vámhatósággal összefogva egyre eredményesebben deríti fel az élelmiszerhamisításokat. Ehhez a NÉBIH új szervezeti és módszertani eszközei - például a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, a kockázatelemzés illetve az új információmenedzsment célzott ellenőrzésekkel járul hozzá.

Fotó: Árvai Károly

Az idei első félévben az ellenőrök országosan 83000 tételt ellenőriztek, munkájuk nyomán 1061 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból, ötször többet, mint az előző években. Ez a növekedés a módszerfejlesztés eredménye - tette hozzá a helyettes államtitkár. Példaként hozta a hússzektort, ahol a Kiemelt Ügyek Igazgatósága 237 ezer kilogramm tőke- és baromfihúst, valamint más terméket vont ki a forgalomból. Ezzel megelőzték, hogy az adóelkerülés révén mintegy 4,5 milliárd forint kár érje az államot.

A NÉBIH nemcsak a saját, hanem a NAV-tól kapott információk alapján is fellép a feketegazdaságban tevékenykedők ellen - emelte ki Bognár Lajos. Az államtitkár szólt arról is, hogy a szankciórendszerben az állategészségügyi és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírságok mellett a nem megfelelően jelölt, vagy ismeretlen származású, netán lejárt szavatosságú árut a hatóság lefoglalja és gondoskodik annak megsemmisítéséről. Joga van emellett arra is, hogy az illegálisan talált eszközöket elkobozza és az üzem tevékenységét felfüggessze. Emellett ezeket a vállalkozókat az adóhatóság szankciói is elérik.

Fotó: Árvai Károly



A NÉBIH adatai szerint a teljes magyar élelmiszerlánc-vertikum látható részének nettó árbevétele 12-13 ezer milliárd forint évente. Ebben a szektorban ugyanakkor kiugróan magas a be nem vallott bevételek, jövedelmek aránya, becslések szerint csak a hús- és tojáságazatban ennek részaránya eléri a 45-55 százalékot. Nemzetgazdasági - adózási - szempontból tehát jelentős tartalékok vannak az élelmiszerláncban, amelyek kiaknázása érdekében működnek együtt a hatóságok.

A szaktárca álláspontja szerint az eredményes felderítésben kulcsszerepet kap szakterületeken átívelő, az áruk áramlását, a hálózatot egyben átlátó, nyomon követő hatóság és a jelentős ellenőrzési módszerfejlesztés.

Fotó: Árvai Károly

Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a tavaly ősszel felállított központi ellenőrzési csoport akár egyidőben, az ország bármely pontján bevethető mindazokban az esetekben, amikor az emberi egészség, az állatok és a nemzetgazdaság védelme megköveteli.

Legutóbb Vámosszabadinál 28.000 kg, 2013 februárjában lejárt fagyasztott ipari húsalapanyagot foglaltak le a hatóságok, egy dunántúli vágóhídon és húsüzemben tartott ellenőrzés során pedig a szakemberek megállapították, hogy a fagyasztókamrában közel 2.500 kg jelöletlen, ismeretlen eredetű, nem nyomonkövethető sertéshúst tároltak, emellett több mint 200 kg lejárt fűszert is találtak az ellenőrök.

(kormany.hu)

Menü

Navigáció