A magyar állampolgárság megszerzése – az egyszerűsített honosítás kivételével
A magyar állampolgársági törvény biztosítja a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét mindazon külföldieknek, akik meghatározott ideje az országban élnek. Különböző kedvezményes állampolgárság-szerzési módok biztosítottak azon személyek részére, akik magyar állampolgárral családi kapcsolatban állnak, kiskorúként már az országban éltek, vagy egyéb ok miatt szorosabb a kötődésük Magyarországhoz. Szintén kedvezményes elbírálást biztosít a törvény olyan külön védelemben részesült személyeknek, mint a menekültek és a hontalanok. A hatályos állampolgársági törvény megalkotását nyomon követte az Európa Tanács akkor még működő állampolgársági szakértői bizottsága. Az 1997-ben elfogadott Európai Állampolgársági Egyezmény ratifikálásához a törvény minimális módosítására volt szükség annak érdekében, hogy az Egyezmény elvárásainak maradéktalanul megfeleljen.
A magyar állampolgárságot a törvény erejénél fogva (ex lege) magyar állampolgár szülője után automatikusan megszerzi a gyermek a születésével (ius sanguinis) – születési helyétől függetlenül. A leszármazás elve mellett a hontalanság eseteinek csökkentése érdekében a területi elvet (ius soli) is alkalmazza a magyar jog több mint egy évszázada a Magyarországon talált, ismeretlen szülőktől származó gyermekekre. A hatályos állampolgársági törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény új rendelkezést is bevezetett a hontalanság eseteinek csökkentése érdekében: az ellenkező bizonyításáig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon élő hontalan szülők Magyarországon született gyermekét.
E szabályokkal a magyar jog eleget tesz a gyermek jogairól szóló egyezmény azon elvárásának, hogy a gyermek szerezzen állampolgárságot, illetve a hontalanság megelőzését, csökkentését célzó több ENSZ és európai egyezménynek. Az említett törekvések az első modern állampolgársági törvény hatályba lépése óta (1880) jelen vannak közjogunkban.
A magyar állampolgárság megszerzése kérelemre, honosítás által:
A honosítás feltételrendszerében és az eljárásban élnek a tradícióink és vannak olyan szabályok, amelyek nemzetközi kötelezettségvállalásaink nyomán váltak a magyar állampolgársági jog részévé. A honosítás feltételei más államok jogához hasonlóan azt a kritériumot hivatottak mérni, hogy mennyire szoros az állam és leendő állampolgára közötti kapcsolat, mily mértékben illeszkedett be a kérelmező a magyar társadalomba.
A hagyományos honosítás általános feltételei: a magyarországi lakás és megélhetés biztosítottsága, a büntetlen előélet, a honosítás a közbiztonságot és a nemzetbiztonságot nem sértheti, továbbá alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát kell tenni, kivéve, ha a kérelmező ez alól a törvény alapján mentesül.
Alapvető feltétel, hogy a kérelmező Magyarországon élő külföldinek minősüljön, azaz állandó jellegű magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezzék és lakcímét a polgárok személyi adat és lakcímnyilvántartása tartalmazza. A honosítási kérelem benyújtását megelőző időtartam – más államok szabályozásához hasonlóan – az egyes személyi kategóriák esetében eltérő:
A magyar állampolgár által örökbe fogadott kiskorú lakóhelyétől függetlenül honosítható.
Nem kell alkotmányos alapismeretekből vizsgát tennie annak, aki cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, aki 65. életévét betöltötte, aki magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézményben szerzett végzettséget, illetve annak, akinek egészségi állapota oly mértékben és visszafordíthatatlanul megromlott, hogy az illetékes egészségügyi intézmény igazolása szerint képtelen a vizsga letételére.
A honosítási kérelemmel együtt névmódosítási kérelem nyújtható be, amelynek keretében többek között elhagyható a magyar névviseléstől idegen névelem, vagy kérhető az utónév magyar megfelelője. E lehetőség a honosított személy további beilleszkedését segíti elő. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésekor lép hatályba.
A honosítási kérelem 2011-től kezdődően a helyi önkormányzat anyakönyvvezetője mellett benyújtható a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területi szerveinél, valamint a Kormány integrált ügyfélszolgálati irodáin (kormányablak) és külföldön a magyar konzuloknál. A törvényi feltételek fennállását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vizsgálja meg és elkészíti a döntési javaslatot. A tradicionális honosítási kérelmekről a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök dönt.
A magyar állampolgárság megszerzése az eskü- vagy fogadalomtétel ünnepélyes pillanatával következik be a lakóhely szerint polgármester előtt.
A magyar állampolgárság megszerzése nyilatkozattal:
Nyilatkozattal szerezheti vissza a magyar állampolgárságát az, aki azt megfosztás, 1990 előtt elbocsátás következtében, vagy 1945 után mint Németországba áttelepülésre kötelezett személy vesztette el.
1957 előtt csak magyar állampolgár apa után lehetett leszármazással magyar állampolgárságot szerezni. Nyilatkozattal szerezhetnek magyar állampolgárságot azok, akiknek anyja magyar, apja külföldi állampolgár volt és az említett régi szabályozás miatt nem váltak magyar állampolgárrá.
Szintén nyilatkozattal szerezhet magyar állampolgárságot az a Magyarországon élő hontalan, aki Magyarországon született, a szülei külföldi állampolgárok voltak, de a szülők állampolgársága szerinti állam a gyermeket nem ismerte el állampolgárának.