Az alapvető jogok biztosa, prof. dr. Szabó Máté a napokban jelentéseket adott ki a bírósági végrehajtás szabályozásával kapcsolatban, melyekben a közigazgatási és igazságügyi minisztert kéri fel különféle területeken jogalkotásra, intézkedések megtételére.
A jelentéseket a tárca a napokban kapta meg, azokra vonatkozóan a miniszter részletesen tájékoztatni fogja az alapvető jogok biztosát az álláspontjáról, a jogi szabályozás irányairól. Az elmúlt időszakban végrehajtott, illetve jelenleg is folyamatban lévő jogszabály-módosításokat a jelentésekben még nem vették figyelembe, így a tárca az alapvető jogok biztosát már ezek figyelembe vételével kívánja tájékoztatni és jelezni azt, hogy az ombudsmani átfogó vizsgálattal megcélzott egyfajta hatásvizsgálatot is milyen keretek között célszerű elvégezni.
Az egyik jelentés a végrehajtói munka felügyeletével, ellenőrzésével – mint az eljárások szakszerűségének egyik biztosítékával – foglalkozik és arra tesz javaslatot a tárcának, hogy a panaszügyekben lefolytatott kamarai vizsgálatokat lezáró határozathozatal részletesebb szabályozásával, panaszkezelési kamarai szabályzat alkotására vonatkozó felhívással tegye hatékonnyá a végrehajtói munka felügyeletét. A tárca egy folyamatban lévő törvény-módosítás alapján ugyanakkor átfogó jelleggel kívánja új alapokra helyezi a végrehajtói munka vizsgálatát: rendeletben fogja szabályozni a végrehajtói irodavizsgálatok végzését és a minisztérium közvetlenül is részt vesz a vizsgálatokban. Ezt egészíti a fegyelmi eljárásokat gyorsító, a fegyelmi felelősségre vonást hatékonyabbá tevő, jelenleg tárgyalt törvény-módosítás. Mindez folytatását jelenti a végrehajtói tevékenység szigorítására, a szakmai követelmények fokozására irányuló korábbi módosításoknak. A Széll Kálmán terv végrehajtására 2011 őszén egy novelláris jellegű törvény-módosítást terjesztett elő a Kormány. Ennek fő célja a végrehajtási eljárások gyorsítása, az elektronikus ügyintézés kiterjesztése volt, de ez a törvény gyorsította fel a jogszabálysértő végrehajtói intézkedéssel szembeni bírósági jogorvoslati eljárásokat, ez vezette be az eljárási szabálysértést megvalósító bírósági végrehajtóval szembeni önálló vagyoni szankció alkalmazását is, s a bírósági szolgálati bíróságok mintájára újraszervezte a fegyelmi bíróságokat. Bár az ombudsman jelentése úgy fogalmaz, hogy a végrehajtói hivatást jelenleg nem jellemzi magas szintű speciális képesítés, a 2012-ben bevezetett jogi egyetemi végzettséggel és amellett megkövetelt végrehajtói szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával a képesítési feltételeket a jogalkotó a maximálisra emelte, melyet egy miniszteri rendeletben rögzített – objektív feltételeken alapuló – pályázati kiválasztási rendszer is kiegészít. Az ügyféltájékoztatás javítását az alapvető jogok biztosának másik jelentésében foglaltakkal egyetértve a minisztérium is fontosnak tartja, más-más megoldásokat igényelnek ugyanakkor az általános – klasszikus ügyfélszolgálati – tájékoztatás és az egyedi ügyekben történő felvilágosítás adás szabályai. A gyors és hatékony kommunikáció elősegítése céljából került bevezetésre 2012-ben a végrehajtási iratok elektronikus kézbesítése, és ebből a célból kerül kiadásra a közeljövőben olyan rendelet-módosítás, amely a végrehajtók ügyviteli nyilvántartásainak segítségével fog új ügyféltájékoztatási szolgáltatásokat előírni.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter emellett rendeletet adott ki a bírósági végrehajtói díjszabás módosítására a végrehajtási költségek csökkentése és ésszerűbb elosztása érdekében. Ez a kormányzat hiteladósokat segítő programjának része, célja az, hogy enyhítsenek az adósok terhein arra az esetre is, ha a hiteltartozás miatt végrehajtás indul. A költség-csökkentés kiterjed a zálogjog érvényesítése iránti ügyekre és az egyetemleges adósok ügyeire: ezekben az esetekben a végrehajtói munkadíj és költségátalány a felére csökken. A módosítás továbbá azokra a végrehajtási ügyekre vonatkozik, amelyekben a Nemzeti Eszközkezelő veszi át a követelés rendezését és azokra is, amelyekben az adós ügye nem kerül az Eszközkezelőhöz, hanem a végrehajtási eljárás során árverezik el az adós lakóingatlanát. Az Eszközkezelő vásárlása esetén nem lehet majd jutalékot felszámítani, lakóingatlan árverése esetén pedig a jutalék csökkentett összegű lesz.
Kitért az alapvető jogok biztosának jelentése a végrehajtási kényszer fokozatos és arányos alkalmazásának kérdésére is, megfontolásra javasolva az ingatlan-árverések értékhatárhoz kötését. A jogszabályoknak ugyanakkor a kisösszegű követelések – például a közös költség tartozások, tartásdíjak – megtérülését is garantálnia kell, ezért egy kellően differenciált szabály-rendszer tudja csak a hitelezők és az adósok alkotmányos jogai közötti egyensúlyt biztosítani. Ennek érdekében vezette és működteti a Kormány a hiteladósokat segítő célzott programokat és ezt fogja kiteljesíteni az a zárószavazásra váró törvény-módosítás, amely kisösszegű követelések esetében a lakóingatlan árverését megelőzően egy részletfizetési szakaszt is beiktat a végrehajtási eljárás folyamatába.
Háttér:
Évente közel 500 ezer végrehajtási ügy indul, ezek döntő többsége kisösszegű közüzemi tartozás behajtását célozza, egy kisebb része pedig hiteltartozásra vonatkozik. Emellett az sem ritka eset, hogy egy eredetileg más tartozás behajtására indult ügyben az adós ingatlanának elárverezése miatt bekapcsolódik az eljárásba az ingatlanon jelzálogjoggal rendelkező bank. Az ügyek döntő többsége megoldódik az adósok ingatlanának elárverezése nélkül, a tavaly befejezett végrehajtási ügyekben végül összesen 2800 esetben árverezték el az adós ingatlanát.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)