Az Európai Unió tagállamai készek a jövőben mindent megtenni annak érdekében, hogy vissza tudják szorítani a növekvő radikalizmust és szélsőségességet – olvasható egyebek között abban a közös nyilatkozatban, amelyet az EU igazságügyi miniszterei fogadtak el 2016. augusztus 23-án Pozsonyban.
A Növekvő radikalizmus az EU-ban elnevezésű kétnapos konferenciát a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapja alkalmából rendezték meg a szlovák fővárosban. Ebben a félévben Szlovákia tölti be az EU soros elnöki tisztségét. Magyarországot a tanácskozáson Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára, az Emberi Jogi Munkacsoport elnöke képviselte.
Völner Pál az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: a résztvevők arról cseréltek eszmét, hogyan lehetne egységes társadalmi választ adni a felmerült problémák kezelésére és megoldására. Felhívta a figyelmet arra, hogy például a migrációt is másképpen kezeli Európa keleti és nyugati fele. Míg Kelet-Európa a migrációs problémát a bevándorlásnak a schengeni határokon való megállításával kezelné, a nyugatiak másképpen állnak hozzá, ami annak következménye, hogy ott már ma is két-három generációs migráció után nagy muszlim tömegek élnek.
A magyar államtitkár hiányolta, a konferencián kevés szó esett arról, miként lehetne megoldani a problémát ott, ahol az keletkezett. "Rendbe kellene hozni azokat az államokat, ahonnan a legtöbben érkeznek Európába. Meggyőződésem, hogy ez gazdaságosabb megoldás lenne, ha a jobb életkörülmények megteremtésével otthonmaradásra bírnánk a tömegeket" – fejtette ki.
A tanácskozás fő célja az volt – mondta Lucia Zitnanská szlovák igazságügy-miniszter újságíróknak – hogy nyílt vita kezdődjön a radikalizmus erősödéséről Európában, és tapasztalatcsere jöjjön létre arról, hogyan lehetne a leghatékonyabban kezelni ezt a jelenséget.
"A mai Európa gondját nem csak a gazdasági és a biztonsági helyzet jelenti, hanem az is, hogy a lakosság egy része hajlik a rendszeridegen és szélsőséges megnyilvánulások támogatására" – mutatott rá Lucia Zitnanská.
A miniszterek Zitnanská szerint tudatosítják, hogy a radikalizáció elsősorban bizonyos társadalmi csoportok szegénységében gyökerezik. Ezt meg kell akadályozni, hogy a szélsőséges nézetek a politikában is teret nyerjenek, nehogy megismétlődhessenek a 20. századi jelenségek, a totalitárius rendszerek hatalomra kerülése.
Ami a totalitárius múlthoz való viszonyulást illeti, Völner Pál úgy vélte, hogy a konferencián is látható volt a téma kétsíkú kezelése. A kelet-európai résztvevők, tehát azok, akik konkrétan átélték a kommunizmust, másként fogalmaztak, mint a nyugati résztvevők, akiknek nincsenek ilyen tapasztalataik – jelentette ki.
A nyilatkozat szerint alapvető követelmény, hogy minden területen működjön a jogállam, amely a demokrácia alappillére. "Nekünk mindig, minden esetben tiszteletben kell tartanunk a demokrácia alapszabályait" – szögezte le Völner Pál az MTI-nek nyilatkozva.
"Míg az igazságügyi minisztereknek jogi eszközök állnak a rendelkezésükre, az oktatás megelőzheti a jövőbeni problémák kialakulását. Az oktatást úgy kell megszervezni, hogy vonzóvá tegye a demokráciát a fiatalok számára is" – mutatott rá Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa, aki szintén részt vett a tanácskozáson.
(kormany.hu)
