A 2001. évi népszámlálás során 294 fő vallotta magát örmény anyanyelvűnek, 620 fő örmény nemzetiségűnek, 1136 fő kötődik az örmény nemzetiséghez, kultúrához, nyelvhez.
Magyarország örmény kapcsolatai több mint ezer évre nyúlnak vissza, az 1200-as évekből származó oklevél tanúsítja Örményfalu – Terra Arminium létezését. A később érkezők főként Erdélyben telepedtek le, nagy részük iparral, és termékeik értékesítésével foglalkozott, a XVIII. században megindult asszimilációjuk, az 1800-as évek közepére több mint ötven örmény család kapott, illetve vásárolt nemességet. Az 1848-49-es szabadságharcban több mint hetven örmény származású tiszt, és mintegy kétszáz közkatona vett részt a magyar oldalon, közülük Aradon vértanúhalált halt Kiss Ernő és Lázár Vilmos tábornok. Az 1915-ös örmények ellen elkövetett Genocídiumot követően sok menekült érkezett az országba.
1920 áprilisában Maszisz (Ararát) néven megalakult a Magyarországi Örmények Egyesülete, és megalapították az első örmény nyelvű folyóiratot Nor Tar (Új Század) címmel. 1924-ben megalakult az Örmény Katolikus Egyházközség és a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése céljából alapították az Örmény - Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság. 1952-ben megszűnt a Magyarországi Örmények Egyesülete. Magyarország politikai helyzete megakadályozta a nemzetiségi szervezkedéseket a diaszpórával a vasfüggöny miatt. Az anyaországi örményekkel a Szovjetunió nemzetiségi politikája miatt nem alakíthattak ki primer kapcsolatokat. Bár voltak testvérmegyék és testvérvárosok, a civil kezdeményezések a magánkapcsolatok keretén belül maradtak.
1987-ben, egyesületi törvény megszületését követően megalakult az Arménia magyar – örmény baráti kör. Ebből nőtt ki 1992-re az Arménia Népe Kulturális Egyesület a magyarországi örmények vallási, oktatási, kulturális identitást megőrző szervezete. Az erdélyi örmény gyökerekkel rendelkező közösséget fogja össze az 1997 februárjában alakult Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, amely feladatának tartja az identitásőrzést, kulturális hagyományok ápolását, örmény szertartású római katolikus vallásuk megőrzését. Az egyesület tagjai magukat magyarörménynek tartják, akik bár már elvesztették örmény nyelvüket, magyar anyanyelvűek, de örmény gyökereikre büszkék. A két egyesület arculata, és hagyományai eltérőek, mivel hagyományaik, gyökereik, identitásőrzésük módja, kapcsolódásuk a "szülőföldhöz" lényegesen különbözik egymástól.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény kisebbségként ismerte el az örményeket, ezt követően lehetőségük volt kisebbségi önkormányzatokat létrehozni, és 1995 februárjában megalakult a 17 főből álló Országos Örmény Önkormányzat (OÖÖ), amely azóta folyamatosan működik.
2001. június 17-én, a kereszténység örményországi felvételének 1700 és az örmény genocídium 85. évfordulója alkalmából az Országos Örmény Önkormányzat kőkeresztet állított a Duna parti sétányon.
A 2006-os választásokat követően 31 örmény települési kisebbségi önkormányzat működött, amely adat a 2010. október 3-án megtartott kisebbségi önkormányzati választásokon 39-re módosult, ami 25,8 százalékos növekedést jelent. Az elmúlt évben a választásokon 7 kisebbségi jelölő szervezet 183 jelöltjére lehetett szavazni.
A választási eredmények alapján az örmény közösség középszintű önkormányzatot a fővárosban tudott alakítani hét fővel. A 2011. január 9-én megtartott választások után január 26-án megalakulhatott az Országos Örmény Önkormányzat 21 taggal.
Az OÖÖ 2007-ben budapesti székhellyel megalapította első, saját működtetésű intézményét, az Örmény Kulturális, Dokumentációs és Információs Központot, melynek feladata figyelemmel kísérni a magyarországi örmény nemzetiség kulturális helyzetének alakulását, összefogni az örmény civil szervezetek munkáját, a kisebbségi önkormányzatok kulturális tevékenységét.
Az örmények saját iskolahálózattal nem rendelkeznek. Örmény nyelvoktatás, vasárnapi iskola keretében, Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Győrött és Székesfehérváron van. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen örmény nyelvi és kulturális képzés folyik.
A Magyarországon élő örmények 90 százaléka az Örmény Apostoli Egyházhoz tartozik. A legutóbbi népszámlálás szerint az örmény egyházhoz tartozók száma Magyarországon 766 fő volt. Az Örmény Katolikus Templom egyetlen örmény katolikus lelkészségként működik. Az örményországi központtal bíró Örmény Apostoli Egyház Magyarországon 2003-tól kezdte meg hivatalos működését.
Az Örmény Kultúráért Alapítvány kiadásában jelenik meg az Arménia című örmény kulturális, közéleti kétnyelvű folyóirat. Magyar nyelven kerül kiadásra az Erdélyi Örmény Gyökerek Egyesület „Füzetek” című kulturális és információs havi lapja, a Fővárosi Örmény Önkormányzat, valamint kerületi örmény kisebbségi önkormányzatok támogatása révén. 2012-től jelenik meg a Diaszpóra 21 magazin.
A Magyar Rádióban az örményeknek heti 30 perces anyanyelvű rádióműsora van. Az MR4-es adásait műholdról is sugározzák a nap 24 órájában, de elérhetők és letölthetők a közszolgálati rádió www.mr4.hu internetes honlapjáról is. A Magyar Televízióban az örményeknek a havi rendszerességgel jelentkező Rondó c. nemzetiségi műsorban van átlagban 6–8 perces anyanyelvű televíziós programja. Továbbá évi 2 alkalommal készítenek 26 perces tematikus örmény adást.
Az OÖÖ jó kapcsolatokat tart fenn az anyaországgal és a világon diaszpórában élő örménységgel. Az Örmény Kulturális Minisztériummal kötött együttműködési megállapodás alapján rendszeres az anyaországi kulturális csoportok részvétele a magyarországi örmény közösség ünnepi eseményein.
A magyarországi örmény szervezetek célja, az örmény és magyar nép társadalmi, kulturális és tudományos kapcsolatainak feltárása, ápolása, elmélyítése és továbbfejlesztése. Elősegíteni a két nép kölcsönös megismertetését és népszerűsítését. Civil és hivatalos kapcsolatok kiépítése az örmény diaszpórával és az anyaországgal.
