A 2001. évi népszámlálás során görög nemzetiségűnek 2 509 fő, görög anyanyelvűnek 1 821 fő vallotta magát. A görög nemzetiségi kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők száma 6 140 fő, míg 1 974 fő nyilatkozott, hogy családi, baráti körben használja a görög nyelvet. Idegen nyelvként 2 860 fő beszéli a görög nyelvet Magyarországon, és 366 személy volt az, aki csak az anyanyelvén, vagyis görögül beszélt. A 2001. évi népszámlálás során a kisebbségi kötődéssel párhuzamosan feldolgozásra került állampolgársági adatok szerint a görög nemzetiségűek között több mint 80 % volt a magyar állampolgár (1 775 fő). A görög anyanyelvűek csoportját is hasonló arányban alkotják magyar állampolgárok (1 459 fő), és 462 fő nem rendelkezik magyar állampolgársággal. A külföldön született görögök száma 1 290 fő, ez a nevesített görög kötődést vállalók 19,49 %-a.

A 2010-es önkormányzati választásokon Budapest 21 kerületében és az ország 16 településén alakult meg görög kisebbségi önkormányzat. Céljaikat a fönt említett közösség nyelvének, hagyományainak, identitásának megőrzése határozza meg.

Ebből fakadnak főbb tevékenységeik, amelyeket a Fővárosi Görög Önkormányzattal (FGO), a kerületi és vidéki kisebbségi önkormányzatokkal, illetve civil szervezeteinkkel szorosan együttműködve valósítunk meg. Ez azt jelenti, hogy kölcsönös segítséget nyújtanak programjaik megvalósítása céljából a szervezés és a finanszírozás területén. Ezáltal gazdagabbá teszik a görög kulturális életet a fővárosban és vidéken.

Nagy fontosságot tulajdonítanak nemzeti ünnepeik méltó megünneplésének, amely a hagyományápolás és az identitás megérzésének egyik legfontosabb eszköze. A legfontosabbak: az 1821. március 25-én kezdődött görög szabadságharc, továbbá az 1940-es nemzeti ellenállás, az „OHI”, illetve az EAM – EPON, melyek a fasiszta megszállás elleni küzdelmek ünnepei. Ezen ünnepek az elmúlt évek során különböző helyszíneken zajlottak, amelyeken rendszeresen fellépnek művészeik, zenekaraik, táncegyütteseik és iskoláik növendékei. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezeket a rendezvényeket nemcsak az itt élő görögség, hanem a fővárosi magyar honfitársaik is látogatják.

Iskolájuk növendékei minden évben részt vesznek a Nemzetek Karácsonya rendezvényeken.

Minden évben megünnepelik az új esztendőt a hagyományos görög Vaszilopita felvágásával.

Rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak anyanyelvünk megőrzésének, ápolásának. Ezért 1996 óra önkormányzatuk minden évben az anyaországból érkezett tanárokkal támogatja a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolát, amely hivatalosan 2004 óta áll fenn, mint az önkormányzat intézménye, és a fővároson kívül több vidéki településen is tart fenn telephelyet, de korábban is zajlott görög nyelvoktatás. Az önkormányzat testülete a 9/2012 (I. 24.) sz. határozatában úgy döntött, hogy a Beloianniszi Általános Iskola fenntartói jogát a 2012-2013-as tanévtől kezdve átveszi, és mint görög-magyar kéttannyelvű, felmenő rendszerű nemzetiségi iskolaként működteti tovább.

Az iskola mellett önkormányzatuk létrehozta a Magyarországi Görögök Kutatóintézetét, mely a magyarországi görögök történetét kutatja és dolgozza fel. Fontos állomás volt a kutatóintézet életében 2007-ben a Sina Simon díj megalapítása a Magyar Tudományos Akadémiával közösen, illetve Sina emléktáblát is avattak a MTA épületében. Azóta is minden évben sor kerül a Sina emlékplakett átadására, mellyel a vállalkozói szféra legbőkezűbb mecénását díjazzák. A kutatóintézet könyvkiadással is foglalkozik, minden évben megjelenik egy vagy több kiadványa, mely a magyarországi görögök történetével kapcsolatos.

A fiatalabb nemzedék görög identitásának megőrzése érdekében támogatják a Görög Ifjúsági Egyesület nyelvtáborait, illetve sportrendezvényeit. De nem feledkezünk meg az idősebb generációról sem. Támogatják a nyugdíjas klubjukat és az országon belüli kirándulásaikat, melyek során felkeresik azokat a településeket, gyermekotthonokat, ahol mint menekült kisgyermekeket, befogadták őket: Fehérvárcsurgó, Hőgyész, Dég, Balatonalmádi, Balatonkenese.

Jók a kapcsolataik alapítványaikkal, együttműködési megállapodásokat kötöttek velük, és kölcsönösen segítik egymás tevékenységét:

  • Olympos Időskorúakért Alapítvány, mely az időskorúak megsegítéséért jött létre, tevékenysége kiterjed az időskorúak meglátogatására, problémáink kezelésére.
  • Görögség Háza Alapítvány, melynek célja egy görög kulturális központ létesítése Budapesten.
  • Görög Kultúráért Alapítvány, melynek célja a mai görög kultúra magyarországi megismertetése görögországi művészek meghívása révén.
  • Kiemelkedően jók a kapcsolataik civil szervezeteinkkel:
  • Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete, amely a magyarországi görögök legrégibb szervezete. Syllogos néven 1950-ben alakult, majd 1982 óta mint Kulturális Egyesület működik tovább.
  • „Kariatidák” Görög – Magyar Nők Kulturális Egyesülete, akik kórusukkal minden rendezvényünket színesebbé teszik.
  • Ellinizmosz Egyesület, mely táncegyüttesként kultúrájukat ápoló görög asszonyok kezdeményezésére jött létre.
  • Helidonaki Egyesület, amely az iskoláskorú görög fiatalok táncegyüttese.
  • Iliosz Táncegyüttes, amely görög és magyar fiatalokból áll. Nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában terjeszti a görög néptánckultúrát.

Számos görög zenét játszó zenekar is működik országunkban, melyek élvezik támogatásunkat (Syrtos, Mydros, Stefanidu Janula és zenekara, Taverna zenekar, Pyrgos zenekar stb.)

Kiemelkedően foglalkoznak kulturális életünk felpezsdítésével. Nagy segítséget nyújtottak művészeinknek kiállítások rendezésében, katalógusok megjelentetésében (Dzordzoglu Jorgosz, Sztefanu Sztefanosz, Orbán Katalin, Papahrisztosz Andreasz, Papageorgiu Szteliosz, Papageorgiu Andrea, Theoharidisz Csilla).

Különös fontossággal bír számukra a görög írott nyelv közvetítése a Magyarországon élő görögök számára, ezért 1995-től Enimerotiko Deltio néven kéthavonta jelent meg kétnyelvű hírújságuk, amit 2003 óta Ellinismos néven havonta 1500 példányban adnak ki.

2003-ban a Józsefvárosi Görög Önkormányzattal közösen emléktáblát állítottak a Dohánygyár épületének falára, ahol az első menekült családok új otthonra lelhettek a polgárháború után. Minden évben koszorúzással és kulturális műsorral emlékeznek meg az ott töltött évekről. 2011-ben Dumtsa Miklós emléktáblát avattak Budapesten, a Király utcában.

Mégis kevésnek érezték ezt a gesztust, és szerették volna méltó módon megköszönni a magyar államnak azt a gondoskodást, szeretetet, amivel őket, gyerekeket és felnőtteket fogadott. A köszönet nem váratott sokáig magára. 2005. szeptember 15-én nagyszabású kiállítást rendeztek az V. ker. Görög Önkormányzattal Köszönjük, Magyarország címmel azokból a korabeli fényképekből, melyeket Raptisz Jannisz és Vlahosz Haralambosz gyűjtöttek össze. Ezzel a rendezvénnyel az 1948-1949-ben Magyarországra menekült görög gyerekek köszönetet mondtak a magyar népnek. Az itt kiállított fotóanyagból egy album is készült ugyanezzel a címmel. 2008-ban ünnepelték ideérkezésük 60. évfordulóját, melyről nemcsak Budapesten, hanem Athénban is kiállítással, rendezvényekkel emlékeztek meg.

Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ)