Az Európai Unió egyre komolyabb biztonságpolitikai kihívásként szembesül az illegális migráció jelenségével, tekintettel arra, hogy évről évre illegális migránsok áradata érkezik Európába. A legális és illegális migráció egyidős az emberiséggel. Valós veszélye az ellenőrizhetetlenség, továbbá a hozzá kapcsolódó és abból hasznot húzó cselekmények (pl.: az embercsempészet, emberkereskedelem, szervezett bűnözés, hamis úti,- és személyi okmányok előállítása, feketegazdaság növekedése, korrupció stb.). Számos gazdasági, egészségügyi, és szociális feszültségforrás okozója.

Az illegális migránsok alapvetően három kategóriába sorolhatók. Az első kategóriába tartoznak azok, akik a kezdetektől fogva hamis dokumentumokkal vagy a zöldhatáron embercsempész segítségével illegálisan lépték át az Európai Unió külső határait. A második kategóriába tartóznak azok, akik legálisan érkeztek korábban, de már illegálisan tartózkodnak az Európai Unió területén, mivel túllépték a megengedett tartózkodási időt. A harmadik kategóriába pedig azok a személyek tartoznak, akik turistaként legálisan léptek be, de a valódi szándékuk az EU-ban történő munkavállalásra irányul. A tagállamok adatainak elemzése során megállapítható, hogy a jogellenes határátlépések több mint 90%-ban a szárazföldi határokon történnek. Az illegális határátlépések nagyobb részben a zöld határon kisebb részben pedig a határátkelőhelyeken gépjárművekben megbújva történnek.

Az illegális migráció eltérő módon érinti az Európai Unió mint célterület tagországait, ezért a célországoknak az illegális migráció elleni harc során különböző feladatai vannak. A közép-európai országok, így Magyarország is átmeneti zónát képeznek a nyugati és a keleti országok között, tehát a nyugati migráció szempontjából a tranzitfolyosó szerepét töltjük be. Megjegyzendő azonban, hogy a tranzit-jelleg mellett megfigyelhető, illetve várható, hogy Magyarország célországgá válik bizonyos célcsoportok számára. Törekednünk kell ezért arra, hogy a gazdaság és a tudomány igényeivel összhangban elősegítsük a legális migránsok beutazását és tartózkodását, ugyanakkor határozottan fellépjünk az illegális migráció, az ahhoz kapcsolódó jogellenes tevékenységek ellen.

Az illegális migráció elleni fellépés keretében az illegális migránsok (önkéntes vagy hatósági kísérettel történő) visszatérésének megszervezése és végrehajtása, és az illegális migránsok helyzetét kihasználó csempészek, emberkereskedők, és egyéb illegális tevékenységet folytatók elleni határozott fellépés szükséges. Fontos együttműködni a származási és tranzitországokkal. Magyarország számára az EU-tól keletre, délkeletre fekvő harmadik országok jelentenek prioritást. Folytatni kell a velük való párbeszédet és a gyakorlati együttműködést. Az érintett, migránsokat kibocsátó, vagy tranzitországokkal az együttműködés visszafogadási megállapodások létrehozását, illetve tapasztalataink, szakértelmünk megosztását jelenti annak érdekében, hogy ezen országok is hatékonyabban lépjenek fel az illegális migráció ellen. A „bevándorlási összekötő tisztviselő” valamely uniós tagállamnak annak érdekében külföldre kiküldött képviselője, hogy kapcsolatokat létesítsen és tartson fenn a fogadó ország hatóságaival, elősegítendő az illegális bevándorlás megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet, az illegális bevándorlók hazatelepülését és a legális migráció igazgatását.

A földrajzi elhelyezkedés és infrastrukturális jellemzők révén hazánk viszonylatában három befelé irányuló főbb migrációs útvonal különböztethető meg.

  • Keleti-útvonal: az illegális migránsok Közép-Ázsiából indulva Oroszország és Ukrajna területén keresztül érkeznek az EU keleti külső határaihoz, ahol Magyarországon vagy Szlovákián keresztül jutnak el valamely nyugat-európai államba. A Kelet felöl érkező illegális migránsok állampolgárságát tekintve, míg korábban az ukrán, orosz, szerb, koszovói és moldáv állampolgárok voltak a legjellemzőbb kategória, úgy az utóbbi évben jelentősen nőtt az elfogott Közel-Keletről érkező palesztin és afgán állampolgárok száma.
  • Mediterrán-útvolnal: az Észak-Afrikából érkezők kiindulva Törökország érintésével Bulgárián és Románián keresztül érkeznek Magyarországra, ahol egy részük Szlovénia irányában célozza meg a dél-ausztriai, és észak-olaszországi területeket, a más részük pedig közvetlenül Ausztrián keresztül próbál eljutni Németország, Hollandia, és az Egyesült Királyság területeire. Az állampolgárságokat tekintve az illegális migránsok nagy számát jellemzően a tunéziai, egyiptomi és líbiai állampolgárok adják.
  • „Klasszikus” Balkáni-úvonal: Törökországból indul és Görögországon, Albánián és Szerbián keresztül éri el Magyarországot, ezzel jelentős nyomás alá helyezve a szerb-magyar szárazföldi határszakaszt. A határsértő elfogások során itt is egyre jellemzőbb az iraki, szomáliai, afganisztáni, pakisztáni, koszóvói és szerb állampolgárok száma.

A migráns-csoportok összetétele a világ társadalmi és gazdasági változásainak hatására folyamatosan változik és alakul. A Magyarországra illegálisan vándorlók 90%-a jelenleg jellemzően Görögország – Macedónia – Szerbia útvonalon keresztül érkezik, nem kis feladat elé állítva ezzel hazánk dél-alföldi régiójának határellenőrző szerveit. Az illegálisan érkezők fennmaradó hányada Ukrajna, illetve Románia felől lépi át az országhatárt. Míg 2010-ben az volt a jellemző, hogy az embercsempészek a migránsokat jelentős arányban (kb.50 %-ban) utaztatták vasúton illetve közúton, addig 2011-ben ez az arány 80 %-ban a közúton történő utaztatásra tolódott át. Az elfogott illegális migránsok zöme a Győr-Hegyeshalom irányban (M1 autópálya, nemzetközi vasútvonal) próbálkozott keresztül utazni az országon.