A gyermekek joga elválaszthatatlan az emberi jogoktól, így e jogok mai tartalmát meghatározó nemzetközi dokumentumok sorában elsőként kell említeni az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, valamint az 1952-ben megalkotott Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányát. Alapvetően meghatározó a gyermekjogok terén az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezménye (Gyermeki Jogi Egyezmény), amelyet az 1991. évi LXIV. törvénnyel Magyarország is kihirdetett. Országunk ezzel valamennyi fent felsorolt dokumentumhoz csatlakozott.

A Gyermeki Jogi Egyezmény esetében alapfeltétel, hogy abból részleteket kiragadni illetve tetszés szerinti szinten megvalósítani nem lehet, csak egészében szabad tárgyalni, és az adott társadalom gazdasági, kulturális szintjén megvalósítani.

A gyermeki jogok magyarországi rendszere egy kiteljesedőben lévő rendszer, amelynek legfontosabb jellemzői és elemei a következők:

  • a minden emberre érvényes jogok megerősítése a gyermekekre vonatkozóan, elsősorban az Alaptörvényen belül (pl. XV. Cikk (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket…).
  • a kizárólag vagy főleg a gyermekekre vonatkozó jogok, mint a gyermek - szülő kapcsolat, örökbefogadás, gyermekvédelmi gondoskodás szabályozása, döntően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) valamint a házasságról, családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Családjogi törvény) és e törvények végrehajtási jogszabályaiban találhatók.
  • Bizonyos területeken – az általános szabályokhoz képest – a gyermekek tekintetében speciális szabályozás működik. Ez olvasható a Polgári Törvénykönyvben, Büntető Törvénykönyvben, a Munka Törvénykönyvében, az Egészségügyi törvényben, Közoktatási törvényben, a Társadalombiztosítási törvényben. Továbbá a családok támogatásáról szóló törvényben, az egyes nemzetközi egyezményeket megerősítő jogszabályokban (például a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról…) is - hogy csak a leglényegesebbeket említsük.

A Gyermekek védelméről szóló törvény összefoglalja a gyermeki jogokat és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmét biztosító alap- és szakellátások formáit, a jogosultság feltételeit, az ellátások finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, továbbá a gyermekvédelmi gondoskodás, mint hatósági tevékenység fő szabályait és a gyámügyi igazgatási szervezetét. Mindezek mellett tartalmazza a gyermekek és szülők alapvető jogait és kötelességeit, illetőleg meghatározza a gyermekek védelmének alapvető rendszerét, amelyben az önkormányzatoknak és intézményeknek, a gyámhatóságoknak, valamint a javítóintézeteknek és a hivatásos pártfogóknak tevékenykedniük kell gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladataik ellátása során. Fentiek mellett egyéb feladatokat látnak el még e területen az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnő, háziorvos), a családsegítő szolgálatok és központok, a közoktatási intézmények (nevelési tanácsadók, óvoda, iskola), rendőrség, ügyészség, bíróság, valamint társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

A Gyermekvédelmi törvény végrehajtását több kormányrendelet és miniszteri rendelet szolgálja, köztük a Gyámhatóságokról, valamint a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet.

A Családjogi törvény alapvető céljai a házasság és a család védelme, a gyermekek érdekeinek védelme, az ifjúság fejlődésének és nevelésének védelme, a házastársak egyenjogúsága, a házasságon kívül született gyermek megkülönböztetésének eltörlése és az anya védelme.

E törvénynek részei a minden gyermeket érintő szabályok, a gyermekek szűkebb körét védő szabályok (pl. az örökbefogadás terén), de léteznek továbbá a felbontott házasságok gyermekeinek jogát védő családjogi szabályok és külön kitér a házasságon kívül született gyermekek jogállására is.

Fenti jogszabályok mellett meg kell említeni a gyermeki jogokat is érintő Családok támogatásáról szóló 1998.évi LXXXIV. törvényt, az 1997. évi LXXXI. törvényt (Társadalombiztosítási törvény), a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, valamint az egészséges növekedéshez és fejlődéshez való jog érvényesülését lehetővé tevő Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt.

Végezetül ki kell térni arra, hogy Magyarországon 1908 óta a felnőttekétől eltérő szabályok vonatkoznak a bűncselekményt elkövető fiatalkorúakra. A büntető anyagi jogban (1978. IV. törvény) a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések a többször módosított Büntető Törvénykönyv VII. fejezetében találhatók, amelyben külön miniszteri rendelet vonatkozik a fiatalkorúak pártfogó felügyeletére.

Amellett, hogy az eddigiekben említetteken túl, még számos jogszabály szolgálja a gyermekek érdekeit, kiemelendő a jelenleg még hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) is, amely szintén foglalkozik a jogképességgel, - és meghatározásra kerül a cselekvőképesség, a korlátozottan cselekvőképesség, a cselekvőképtelenség, a kiskorúság, a cselekvőképtelenséget érintő gondnokság, a jogképesség megszűnése -, valamint a kiskorúak személyhez fűződő jogaival is.

A gyermeki jogok kiteljesedésének szükségességét bizonyítandó tények és adatok:

  • A veszélyeztetett kiskorúak létszáma 2000-ben 264.981, 2010-ben pedig 197.948 fő volt, amelyből 92.476 fő anyagi veszélyeztetettség miatt volt nyilvántartva.
  • Magyarországon a 0-18 éves korosztály létszáma 1990-ben még 2.733.832 fő volt. E korosztály aránya évről-évre csökken, arányosan az ország lakosságával: 2000-ben a 0-18 éves korosztály létszáma már csak 2.073.650, 2010-ben pedig 1.797.955 fő volt;
  • Különös figyelmet érdemel a gyermeki jogok szempontjából a válások magas száma. Ebből is adódik, hogy a gyermekek kb. 30-35 százaléka egyszülős családban nő fel, ill. a válások adataival (házasságkötések száma 2005-ben 44.234, míg 2010-ben 35.520; a válások száma 2005-ben 24.804, míg 2010-ben 23.873) is összefügg, hogy több mint 20 ezer gyermek él gyermekvédelmi gondoskodásban, utógondozói ellátásban.
  • Aggasztó méreteket ölt a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Míg például 2006-ban 2.608 fő fiatalkorú elkövető volt, 2010-ben ez a szám 3.871.
  • A 70-es évek közepétől- sajnos- dinamikusan terjed a fiatal korosztályok körében a kábítószerrel való visszaélés. Ennek mértékéről megbízható adataink nincsenek, de az leszögezhető, hogy a kábítószer-bűncselekmények miatt az elmúlt 10 évben az elítéltek kb. 70 százaléka a 15-24 éves korosztályba tartozott.

A gyermeki jogok védelmével kapcsolatos jövőbeni feladatok:

  • Teljes körű jogharmonizáció szükséges azon törvények esetében, amelyekben megjelennek a gyermeki jogok, segítve ezzel többek között az egységes értelmezést, a megvalósulást.
  • Gyors reakció, és szakszerű módosítások a joghézagok, a gyermekek rovására történő kvázi „jogszabálysértések”, a bármilyen formában történő gyermekbántalmazás kiküszöbölésére.
  • A kisebbségben élő gyermekek jogainak bővítése.
  • A gyermeki jogok érvényesítése a szociális biztonság területén.

A törvények megvalósításához új szemléletre, jól képzett, jó önismerettel rendelkező és jól „karbantartott” szakemberekre és a szakemberek megfelelő megbecsülésére van szükség.

A kiegyensúlyozott gyermeki lét és az önmegvalósító felnőtté válás titka a boldogan élő, a nyugat-európai értelemben vett polgári szintet elérő család. Mindez természetesen csak a kezdetét jelentheti a gyermeki jogok érvényesítésének.

A gyermeki jogok magyarországi érvényesítése az ismertetett széleskörű jogi szabályozás, a meglévő garanciák ismeretében is csak kis mértékben függ közvetlenül a jogszabályoktól, mivel ezek szerencsére már csak finomításra, pontosításra szorulnak - mint például a börtönben szülő édesanyák és csecsemőjük együttes elhelyezése, a bántalmazott gyermekek esetében megfelelő kezelés stb.

A gyermeki jogok megvalósulása sokkal nagyobb mértékben függ a jogszabályok részleteinek kibontásától, tudatosulásától, de emellett nem kevésbé az ország gazdasági helyzetétől, teherbíró képességétől is, amelyek tényleges és valós tényezők a gyermekek életminőségének meghatározásában.