A Külgazdasági és Külügyminisztérium ad helyet idén a Hetedik Emberi Jogi Fórumnak, melynek célja, hogy a nemzetközi, kormányzati és civil szervezetek emberi jogi szakértői számára lehetőséget biztosítson a jó gyakorlatok és tapasztalatok cseréjére, hatékonyan hozzájáruljon a területen aktív szereplők megértéséhez, valamint a világban megjelenő új kihívások megoldásához. Az idei fórum négy aktuális témát tűzött napirendre, melyeket panelbeszélgetések során vitathatnak meg a meghívott előadók a kétnapos konferencia ideje alatt. Idén fő témák a védelmi felelősség elve mentén létrejövő jogi dilemmák, a kisebbségek kapcsán az egyéni és közösségi jogok, a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság új kihívásai valamint az emberi jogok fejlesztési keretrendszere 2015-öt követően. A konferenciát az Igazságügyi Minisztérium Parlamenti Államtitkára, Répássy Róbert nyitotta meg.


fotó: Kovács Márton, KKM

Immár hetedik alkalommal rendezik meg az Emberi Jogi Fórumot a KKM-ben, ahol a meghívottak között emberi jogi szakértők, nagykövetségek munkatársai, civil szervezetek képviselői és a témával foglalkozó kormányzati szereplők egyaránt szerepelnek. Az előző évek során rendezett konferenciák sikereinek és eredményeinek köszönhetően, mára a térség egyik legrangosabb emberi jogi konferenciájává vált, ahol olyan témák kerültek előtérbe a korábbi években, mint az internet szabadsága, nemzeti kisebbségek jogai, a vallásszabadság vagy a sérülékeny közösségek tagjainak védelme. Az elmúlt évek legnagyobb gyakorlati eredménye az Alapítvány a Népirtás és Tömeges Atrocitások Nemzetközi Megelőzéséért megalapítása, ami Budapestet jelölte ki székhelyéül. 
Nyitóbeszédében Répássy Róbert ismertette a Kormány Emberi Jogi Munkacsoportjának szerepét, céljait valamint az eddigi tapasztalatokat és eredményeket. Ezen felül Magyarország elköteleződését fejezte ki abban, hogy az ENSZ tagállamok emberi jogi helyzetét értékelő egyetemes időszakos felülvizsgálat során megfogalmazott célokat teljesítse. Az államtitkár beszédében kitért arra, hogy várhatóan egy Emberi Jogi Kézikönyv kiadására is sor kerül a közeljövőben, amely útmutatóul szolgálhat nagykövetségek, civil szervezetek, vagy bármely érdeklődő számára a magyar emberi jogi szabályozást illetően. A Kézikönyv bemutatja az alapjogok elhelyezkedését a jogrendszerben, ismerteti ezek részletes szabályozását, kitér a Magyarország által ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekre, valamint a leggyakrabban felmerülő kérdések megválaszolására is kísérletet tesz.