A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák, valamint a gyülekezési joggal kapcsolatos szabályozás tapasztalatai voltak a fő témák az Emberi Jogi Kerekasztal ülésén. AZ LMBT-emberek jogaiért felelős, a romaügyekért felelős és az egyéb polgári jogokért felelős munkacsoportok összevont ülését Langerné Victor Katalin az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára valamint Répássy Róbert az IM parlamenti államtitkára vezette, és közel 20 civil szervezet képviseletében érkeztek résztvevők.
A vitaindító előadásában Dombos Tamás, a Háttér Társaság képviseletében mutatta be a több civil szervezet által összeállított, jogalkalmazási problémákat taglaló kiadványt a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozóan. Fő problémaként említette az alulminősítést, ami a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a sérülékeny csoportok ellen irányuló esetek többségében a büntetőeljárás során alacsonyabb büntetési tételű tényállás kerül megállapításra annál, mint ha a motivációt megállapítaná a hatóság és gyűlölet-által motivált bűncselekményként kezelné. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi bűnügyi statisztikákból nem vonható le helytálló következtetés arra vonatkozóan, hogy hány ember válik áldozatává gyűlölet által motivált bűncselekményeknek, mivel az alulminősítés következtében nagyon kevés bűncselekmény jut el abba a szakaszba, hogy a terheltek motivációja megállapítható legyen. Javuló tendenciaként említette, hogy az új Btk. már hatékonyabb törvényi szabályozást biztosít, véleménye szerint nem az anyagi jog, hanem annak gyakorlati alkalmazása terén kell még fejlődni. Előadását követően az Országos Bírói Hivatal, az ügyészség, a rendőrség és számos civil szervezet képviselője fejtette ki álláspontját arra vonatkozóan, hogy a továbbiakban milyen jogalkalmazási, minősítési és nyomozati lépésekkel kapcsolatos változtatásokat érdemes eszközölni a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása érdekében.
fotó: Véssey Endre
Az ülés második felét Hajas Barnabás, az IM főosztályvezető-helyettese előadása indította, melyben az elmúlt néhány év rendezvényei során felvetődő gyülekezési jogot érintő kérdéseket és problémákat tekintette át. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemzetközi tapasztalatok és ombudsmani javaslatok átvételének következtében a rendőrség berkein belül szemléletváltásra került sor, és az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kap a kommunikáció és a mediáció, mint stratégiai eszköz a tömegrendezvények biztosításakor. Véleménye szerint a szervezők felelőssége és képességeinek ismerete kulcsfontosságú egy rendezvény békés lebonyolítása érdekében, a legtöbb esetben megelőzhetők a problémák ha a felek ismerik egymás jogait és szándékait. A civil szervezetek részéről elhangzott, hogy van fejlődés a rendezvények biztosításában a hatóságok részéről, de pont a rendezvényt megelőző és az azt követő kommunikáció terén kell még fejlődni.
Az ülés végén Répássy Róbert biztosította a résztvevőket, arról hogy folytatják a párbeszédet a gyülekezési jogról, és arról, hogy a gyülekezési törvény nem fog módosulni a mostani kormányzat alatt.
