A kormány tanácsadó testületeként működő Emberi Jogi Munkacsoport 2012 decemberében hívta életre az Emberi Jogi Kerekasztalt, ahol a civil és szakértői szervezetek, illetve a kormány képviselői számolhatnak be a többi között olyan fontos kérdésekben tett előrelépéseikről, mint a nők jogai, a gyermekek védelme, romaügyek, nemzetiségi ügyek, idősek jogai, fogyatékkal élők jogai, hajléktalanok helyzete, menekültügy és migráció, véleménynyilvánítás szabadsága gazdasági, szociális és kulturális jogok védelme. A kerekasztal – amelynek tagságára 90 szervezet pályázott – 45 civil taggal alakult meg.
Az Emberi Jogi Munkacsoport Emberi Jogi Kerekasztala másfél éves működése alatt érdemi ülések voltak. Minden ügyben többórás tanácskozás zajlott, civil szervezetek, kormányzati és más állami szervezetek részvételével, a kormányzati oldal érdemi válaszokat és állásfoglalásokat adott a civilek felvetéseire.
Az igazságügyi tárca már a nagy kódexek kodifikációjánál, tehát a büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv megalkotásakor is tárgyalt a civilekkel, több fordulóban.
E megbeszélések eredményei be is kerültek a törvényekbe.
Répássy Róbert parlamenti államtitkár az érintett szervezeteknek küldött leveiben jelezte, hogy sajnálattal értesült arról: néhány civil szervezet kilépett az Emberi Jogi Kerekasztalból. Az államtitkár kifejtette: a sérelmeiket tudomásul veszi, de egyúttal rámutatott, hogy mivel azok nem állnak szoros összefüggésben a kerekasztal munkájával, így orvosolni nem tudja őket.
Répássy Róbert arról biztosította a kilépett társadalmi szervezeteket, hogy ha az általuk kifogásolt eljárásokban bárkinek az emberi jogai sérülnének, akkor azonnal felemelné a szavát a jogsértések ellen.
