A Kormányhatározat módosításának célja, hogy az Emberi Jogi Munkacsoport elmúlt tízévi működésének tapasztalatai alapján a Korm. határozatban megjelölt feladatok és működési keretek pontosításra kerüljenek, valamint a kormányzati struktúra változása következtében módosítsa a Munkacsoport tagjaira vonatkozó pontot.
Az Emberi Jogi Munkacsoport feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, konzultációt folytasson civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, valamint alkotmányos szervekkel, emellett pedig elősegítse az emberi jogok magyarországi érvényesülésével kapcsolatos szakmai kommunikációt. Figyelemmel kíséri az Egyesült Nemzetek Szervezete Emberi Jogi Tanács Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review - UPR) Munkacsoportjának Magyarország vonatkozásában tett és általa elfogadott, valamint részben elfogadott ajánlások végrehajtását.
Áttekinti továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében elfogadott egyezményekből, megállapodásokból, az európai uniós tagságból és egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó, az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos feladatokat, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását.
Az Emberi Jogi Munkacsoport megalakulása óta összesen tizenegy alkalommal ült össze, utoljára 2018. május 16-án. A 2018-2022-es kormányzati ciklusban a Munkacsoport első ülésére 2018. november 29-én kerül sor.
A Munkacsoport 2012-es alakuló ülésén döntött az Emberi Jogi Kerekasztal létrehozásáról, amelynek jelenleg 64 civil szervezet a tagja, valamint további 51 szervezet vesz részt meghívottként a tematikus munkacsoportok munkájában. A Kerekasztal tematikus munkacsoport keretében végzi munkáját, amelyek 2013 óta összesen 108 alkalommal üléseztek. A tematikus munkacsoportok létrehozásáról, megszüntetéséről és a tematikus munkacsoportok elnökeinek kijelöléséről az Emberi Jogi Munkacsoport dönt.
Az Emberi Jogi Munkacsoport tagjai fontos feladatuknak tartják a konstruktív párbeszéd kialakítását a civil szervezetek képviselőivel, amely az elkövetkezendő években is kiemelt szempontként határozza meg a Munkacsoport tevékenységét.
