Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok világnapjának, 1948-ban ezen a napon fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Az ENSZ ebben az évben az emberi jogok világnapját a 70. éves Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ünneplésének szenteli. Ez a dokumentum megalapozta az emberi jogok XX. századi fejlődését, mérföldkő, amely kimondja, hogy minden ember szabadnak születik, azonos méltósággal és egyenlő jogokkal rendelkezik. Ez a világ legelismertebb dokumentuma, több mint 500 nyelven megjelent. A világ minden tájáról különböző jogi és kulturális hátterű képviselők által készített Nyilatkozat egyetemes értékeket és közös standardokat határoz meg minden nép és minden nemzet számára. A Nyilatkozat elfogadása emberek milliói számára teremtette meg az emberi méltósághoz való jogot.
Magyarország Alaptörvénye két külön részben, nevezetesen a Nemzeti Hitvallás, valamint a Szabadság és Felelősség című fejezetekben foglalkozik az alapvető emberi jogok rögzítésével. Ezek, a modern polgári alkotmány feltételeinek megfelelően az első részei az Alaptörvénynek. Ebben a két fejezetben az alapjogok széleskörű katalógusa megtalálható, hiszen a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok mellett harmadik generációs emberi jogok is szerepelnek benne.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott elvek ma is relevánsak, ezért az Emberi Jogi Munkacsoport kiemelt feladatának tekinti ezen jogok minél szélesebb körű érvényesítését és előmozdítását Magyarországon.