A Szubjektív Értékek Alapítvány szervezésében került megrendezésre, civil- és kormányzati szervezetek képviseletében a gyűlöletbeszéd magyarországi helyzetéről szóló kerekasztal beszélgetés, melyen az Emberi Jogi Munkacsoport elnökeként Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára is részt vett. Az Antirasszista Világnap alkalmából rendezett eseményen a meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy meg kell tenni a szükséges lépéseket a gyűlölet által motivált cselekmények visszaszorítása érdekében, végső megoldásként pedig a jog betűjének visszatartó erőként kell hatnia. A szakértők szerint jelenleg nem a törvényi szabályozással van probléma, hanem annak gyakorlati alkalmazása hagy kivetnivalót maga után.
Miriam Ekiudoko, az Ebony Egyesület vezetője szerint az állami fellépés kulcsfontosságú a területen, éppen azért, hogy a kisebb jelentőségű gyűlölet által motivált cselekmények elkövetői ne bátorodjanak fel és kövessenek el nagyobb súlyú bűncselekményeket. Több szakértő is jelezte, hogy nagy problémát jelent a látencia, ugyanis a statisztikák nagyon kevés gyűlölet által motivált bűncselekményt tartalmaznak. Ez a részt vevők szerint egyrészt annak tudható be, hogy az áldozatok sok esetben maguk sem jelzik az előítéletes motívumot, másrészt nagyon nehéz bizonyítani egy-egy bűncselekmény kapcsán az indíték jellegét, ami alulminősítéshez vezet. Répássy Róbert jelezte, hogy a büntetőügyekben nem jelentheti a vád tárgyát egy olyan körülmény ami nem bizonyítható teljes biztossággal, ezért valóban nehéz megállapítani a gyűlöletmotívumot és mérni az ilyen esetek számát.
Dr. Tóth László, Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának képviselője szerint üzenet értékű, hogy az új Btk.-ba már bekerült a közösség tagja elleni erőszak tényállása, hiszen már a törvény megléte visszatartó erőként hathat. Véleménye szerint azonban fontos lenne a jogász-képzésbe is beépíteni azokat a módszereket, amik alkalmasak arra, hogy a gyűlöletmotivációt felderítsék.
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatója ismertette a tanulmányt, amely arra kereste a válaszokat, hogy a magyar lakosság mennyire előítéletes bizonyos társadalmi csoportokkal szemben. A 3000 fős önbevalláson alapuló kutatás alapján a politikai elköteleződés miatt érezték magukat a legtöbben hátrányosan megkülönböztetve (10%), ezt követte a roma származás (7%). Az alapítvány munkatársa szerint kulcsfontosságú a testtartás és a vádak azonnali visszautasítása, és a pozitív ellenpéldák hangsúlyozása az olyan esetekben, mint a január eleji, ahol egy szélsőjobboldali politikus tett burkolt megjegyzést az év első – roma származású – gyermekére
Demeter Áron, Amnesty International szakértője nagy előrelépésként jellemezte az új Btk.-t, de véleménye szerint a jogalkalmazás nem egységes a területen, tehát van még hová fejlődni. Véleménye szerint a jogi keretek adottak a szankcionálásra, de a gyakorlatban nem mindig élnek velük. Szerinte erre nyújthat megoldást az új Büntetőeljárási koncepció, amennyiben lehetőséget ad majd arra, hogy panasszal élhessenek az érintettek a minősítéssel kapcsolatban.
