A magyarországi szlovének többsége egy viszonylag jól körülhatárolt térségben, a magyar,- szlovén,- osztrák hármas határ szögletében, a Szentgotthárdot és az azt déli irányból övező és egymással szomszédos hat település – Felsőszölnök, Alsószölnök, Szakonyfalu, Apátisvánfalva, Kétvölgy, Orfalu – alkotta régióban él. Ezen a területen – a szlovén Rábavidéken – működik a szlovén szervezetek többsége, akik kooperálnak a települési és helyi kisebbségi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel. Együtt lépnek fel az anyanyelvápolás és oktatás, a kulturális tevékenység, a tájékoztatás és könyvkiadás terén, az intézmények és közösségek fenntartása, a gazdasági tevékenység szervezése érdekében.

A szlovén nemzetiség intézményei többségében a Rába-vidéken működnek, így például (a teljesség igénye nélkül):

  • Országos Szlovén Önkormányzat, Felsőszölnök;
  • Kühár Emlékház (Szlovén Tájház), Felsőszölnök;
  • Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda, Felsőszölnök;
  • Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda, Apátistvánfalva;
  • Szlovén Rádió - Radio Monošter, Szentgotthárd;
  • Magyarországi Szlovének Szövetsége – Porabje újság, Szentgotthárd.

A tömbön kívül eső szlovén szórvány található még Szombathelyen, Mosonmagyaróvárott, Budapesten és Székesfehérváron, valamint több dunántúli településen.

Az Országos Szlovén Önkormányzat (OSZÖ) 1995-ben alakult meg, az önkormányzat székhelye is Felsőszölnökön található. Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek országos, és ahol nincs területi kisebbségi önkormányzata, területi (megyei, fővárosi) képviseletét, védelmét és támogatását.

A 2010. október 3-án megtartott kisebbségi önkormányzati választásokon 11 helyi szlovén kisebbségi önkormányzat megválasztására került sor, melyet kizárólag a szlovén közösséghez tartozók hoztak létre Felsőszölnökön, Apátistvánfalván, Szakonyfaluban, Szentgotthárdon, Kétvölgyön, Orfaluban, Alsószölnökön, Szombathelyen, Budapesten, Mosonmagyaróváron és Székesfehérváron.

Az Országos Szlovén Önkormányzat együttműködik a Magyarországi Szlovének Szövetségével – amely koordinálja és finanszírozza a Rába-vidéken és Szombathelyen működő 17 amatőr kulturális csoport munkáját, támogatja a Budapesten és Szombathelyen tevékenykedő egyesületek, sport és tűzoltó egyesületek, valamint a mosonmagyaróvári szlovén közösség munkáját – a települési és helyi kisebbségi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel, hazai – és adott esetben az anyaországi-állami szervekkel és intézményrendszerükkel.

Együtt munkálkodunk az anyanyelvápolás és oktatás, a kulturális tevékenység, a tájékoztatás, az anyanyelvi egyházi hitélet fejlesztése, gazdasági kapcsolatok élénkítése terén, az intézmények és a közösség fennmaradása érdekében.

A szlovén nyelvoktatás területén nagy előrelépést jelentett, amikor a 2005/2006. tanévtől felsőszölnöki Kossics József Kétnyelvű Általános Iskolában és a 2007/2008. nevelési évtől az apátistvánfalvi Kéttannyelvű Általános Iskolában bevezetésre került a kétnyelvű oktatás. Mindemellett szlovén nemzetiségi oktatás folyik Szentgotthárdon általános iskolai és középiskolai keretek között is.

A szlovén szervezetek egyik alapvető törekvése, hogy a kéttannyelvű – és a nemzetiségi- oktatás-nevelés feltételei intézményeinkben folymatosan, hosszú távon biztosítottak legyenek a rábavidéki szlovén nemzetiség – különösen a felnövekvő generációk tagjainak vonatkozásában, akik a szlovén nemzetiség társadalmi bázisai, kulturális örökségének megőrzői és továbbadói.

A magyarországi szlovének anyanyelvüket és hagyományos kultúrájukat őrzik, nagyszülőkről unokákra örökítik. Ebben segítségükre vannak: a kétnyelvű oktatás, a Magyarországi Szlovének Szövetsége által működtett 17 felnőtt és gyermek kulturális csoport, a Szlovén Kulturális Központban rendezett kiállítások és Nemzetközi Művésztelep, valamint a kisebbségi önkormányzatok és egyesületek. Az autentikus területen és a diaszpórában élők „egy nagy családot” alkotnak. A magánkapcsolatokon túl közös rendezvényeket is szerveznek. Szlovéniával, az anyaországgal a rokoni, baráti kapcsolatokon kívül civilszervezeti kapcsolatokat is ápolnak.

A szlovén szervezetek és intézmények a nyelvi identitás kialakulását és elmélyítését szolgáló rendezvények szervezése és támogatása, a szlovén nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek javítása; nyelvi képzések támogatása és a nemzetiségi nyelvoktatás/tanulás fejlődési feltételeinek javítása érdekében igyekeznek munkálkodni.

A fenti célkitűzések megvalósítását segíti – 2010. szeptember 11-i megnyitása óta az Országos Szlovén Önkormányzat intézményeként működő Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) – Küharjeva spominska hiša is, amelyben berendezett kiállítás a magyarországi szlovénség történeti, egyháztörténeti, néprajzi és egyéb sajátos kulturális értékeit mutatja be. A környékbeli iskolák tanulói számára szlovén népismereti órák megtartására is lehetőség kínálkozni ezen a kiállítóhelyen. A kutatószobában elhelyezett iratok és könyvek hazai és külföldi kutatók számára tartogatnak értékes adatokat.

A Kühár Emlékház megnyitása a szlovén kisebbség egyháztörténeti és néprajzi öröksége megőrzésének, tárgyi megnyilvánulásának kiemelkedően fontos eseménye volt és marad.

A rendezvény és maga az intézmény (Kühár Emlékház) állandó kiállításával és működésével – reményeink szerint hosszú időn át – hozzájárul a szlovén anyanyelv megőrzéséhez, a nemzetiségi identitás és az anyaországi kapcsolatok erősítéséhez.

A magyarországi nemzetiségek közül a szlovén nemzetiségnek önálló földi sugárzású rádiója van. A szentgotthárdi Szlovén Rádió a Szentgotthárd 106,6 MHz + Felsőszölnök 97,7 MHz frekvenciákon sugározza – 2012. január 1.-je óta napi 4 órában – műsorát. A Szlovén Rádió elsődleges célja, hogy a Szentgotthárd környékén élő szlovénség anyanyelvi tájékoztatását, azonosságtudatának és nyelvi kultúrájának erősítését, fejlődését, néphagyományainak ápolását szolgálja, a rádió tevékenysége révén a helyi és az anyaországi hallgatók is tudomást szereznek a magyarországi szlovén kisebbségi és egyéb kulturális, idegenforgalmi, turisztikai stb. rendezvényekről.

Az anyanyelven történő tájékoztatásban és nemzetiségi öntudatunk megőrzésében fontos szerepet játszik a szombathelyi stúdióban készülő „Slovenski utrinki” című anyanyelvi magazinműsor, mely kéthetente 26 percben tájékoztatja a nézőket a Magyarországon élő szlovének életéről.

Az anyanyelvi írott tájékoztatásban nagy szerepe van a Magyarországi Szlovének Szövetsége által az évente megjelentett Slovenski koledar/Szlovén Kalendáriumnak, illetve az Országos Szlovén Önkormányzat és Média jogcímcsoportból és a Határon Túli Szlovének Hivatala támogatásából hetente megjelenő Porabje című újságnak.

A szlovén szervezetek további törekvése, hogy saját és intézményeik kiszámítható támogatottságának igénylése révén kulturális,- anyanyelvi,- egyházi hitéleti tevékenységük gyakorolható legyen, mivel az oktatáson kívül az említettek jelentik történetiségük gyökereit, hagyományaik bölcsőit a szlovén nemzetiséghez tartozók részére.

Összességében a szlovén szervezetek alapvető feladata továbbra is a szlovén nyelv, kultúra és nemzetiségi identitás megőrzése és átörökítése, továbbá bár nem állnak rendelkezésükre olyan jogi és pénzügyi szabályozók, amelyekkel hatékony munkát tudnának végezni a gazdaságfejlesztés érdekében, továbbá a térségben bizonyos előírások miatt nem is valósulhat meg aktív gazdaság- fejlesztés, azonban továbbra is úgy véljük, hogy a szlovén közösség stratégiai célja és – nem túlzóan – fennmaradásának egyik kulcskérdése a vidék gazdasági életének fejlesztése, fellendítése. Cél, hogy a politikai és gazdasági területen munkálkodó szakemberek egyaránt felismerjék a téma fontosságát és konkrét, gyakorlati lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy a szlovén kisebbség társadalmi létének gazdasági bázisa kialakuljon és a megélhetés esélyének lehetőségét kínálja a lakosság – elsősorban a felnövekvő nemzedék – számára.