Nemzetközi védelmet kérő és abban részesülő személyek

Nemzetközi védelmet kérő és abban részesülő személyek (menedékkérők, menekültek, oltalmazottak, befogadottak, illetve hontalanok)

 

A Magyarországra érkező külföldiek egy kis csoportját alkotják azok a személyek, akik nemzetközi védelmet kérnek, illetve nemzetközi védelemre szorulnak: a menedékkérők, a menekültek, az oltalmazottak, a befogadottak és a hontalanok.

Menekült a menekültek jogállásról szóló 1951-es Genfi Egyezmény és az ezen alapuló magyar jogszabályok alapján az a külföldi, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. 2010-ben Magyarországon 1887 fő rendelkezett menekült jogállással. 2011-ben 47 fő menekültkénti elismerésére kerül sor, akik többek közül Ciszjordániából, illetve a Gázai Övezetből, valamint Szomáliából érkeztek.

Oltalmazott az Európai Unió 2004/83/EK irányelve és az ezen alapuló magyar jogszabályok alapján az a külföldi, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni (ún. kiegészítő védelem). Súlyos sérelem a halálbüntetéssel fenyegetés, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása; valamint a polgári személy életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége, amely nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus során alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak következménye. 2010-ben Magyarországon 391 fő rendelkezett oltalmazott jogállással. 2011-ben 98 fő oltalmazottkénti elismerésére kerül sor, akik közül a legtöbben Afganisztánból érkeztek.

Befogadott a magyar jog alapján az a külföldi, aki az állampolgársága szerinti országba átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja, és nem jogosult sem menekültkénti vagy hontalankénti elismerésre, sem más védelemre. A fenti feltételeknek megfelelő személyek védelmét a nemzetközi jog egyik alapelve, a non-refoulement elve, azaz a visszaküldés tilalmának elve biztosítja. 2010-ben Magyarországon 258 fő rendelkezett befogadott jogállással. 2011-ben 11 fő befogadottként történő elismerésére került sor.

Menedékkérő az a külföldi, aki Magyarországon menedékjogot kér, azaz a fenti három státusz valamelyikét kéri. A menedékkérő jogosult arra, hogy első alkalommal benyújtott kérelme vizsgálata idején Magyarországon tartózkodjon, valamint az európai uniós szabályoknak megfelelő ellátást és támogatást kapjon. 2011-ben Magyarországon 1693 fő kért menedékjogot, 649-en Afganisztánból, 211-en Koszovóból, 121-en Pakisztánból, 91-en Szíriából és 61-en Szomáliából.

A menekültek és az oltalmazottak számára a magyar jog kevés kivétellel a magyar állampolgárokkal megegyező jogokat biztosít. Emellett a menekültügyi és ágazati jogszabályok támogatásokat és egyes kedvezményeket biztosítanak számukra az életkörülményeik szempontjából releváns területeken (nyelvoktatás, oktatás, lakhatás, egészségügyi ellátás, a magyar állampolgárság megszerzése).

A befogadottak többek között a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályok szerint történő munkavállalásra, emellett rászorultság esetén meghatározott időtartamú elhelyezésre és anyagi támogatásra, valamint az alapvető egészségügyi ellátásokra jogosultak.

A nemzetközi védelmet kérő és a nemzetközi védelemben részesített személyek életkörülményeinek javítását szolgáló, a fenti intézkedéseket kiegészítő programokat támogat a Belügyminisztérium az Európai Menekültügyi Alapból és – a befogadottak tekintetében – az Európai Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásával.

A nemzetközi védelem egy másik formája a hontalanok védelme. Hontalannak nevezzük azt a személyt a hontalan személyek jogállásáról szóló 1954. évi New York-i Egyezmény alapján, akit saját joga alapján egyetlen állam sem ismer el állampolgárának. Hontalanság a legkülönbözőbb okokból keletkezhet, okozhatja például az államterület átadása, a házasságra vonatkozó jogszabályok, egyes népcsoportok hátrányos megkülönböztetése, a születések anyakönyvezésének hiánya, az állampolgárságtól való megfosztás, és az állampolgárságról való lemondás. Az állampolgársági hiánya – amellett hogy magában is súlyos jogsérelem – általában a hontalanok súlyos jogsérelméhez vezet: a hontalan személyek sokszor legalapvetőbb jogaikat sem tudják gyakorolni, semmilyen állam védelmét nem tudják igénybe venni.

Magyarország 2007. július 1-jétől kezdve az Európai Unió azon kevés tagállama közé tartozik, amely átfogó és e speciális személyi kör igényeihez igazodó önálló hontalanság elismerésére irányuló eljárással rendelkezik. A magyar hontanság-megállapítási eljárás nemzetközi visszhangot is kapott, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és külföldi államok által is elismert, illetve tanulmányozott jogi mechanizmus. Az elmúlt több mint négy évben a hontalanság megállapítására irányuló eljárás zökkenőmentesen működött a gyakorlatban. Az elismerési arány elég magas (70%), jóllehet a hontalanként elismert személyek száma meglehetősen alacsony (kevesebb, mint 50 fő évente). Az Európai Unió területén vízummentes utazásra jogosító hontalan úti okmányt 2007. július 1-je óta 336 fő részére állítottak ki.

A Magyar Köztársaság által hontalanként elismert személyek három évig érvényes humanitárius célú tartózkodási engedélyt kapnak, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, és amelynek birtokában három év folyamatos és jogszerű magyarországi tartózkodást követően a hontalanként elismert személy nemzeti letelepedési engedélyt kérhet. A hontalanok a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályok szerint vállalhatnak Magyarországon munkát, biztosítási jogviszony meglététől függetlenül jogosultak az alapvető egészségügyi ellátások igénybevételére, és a hontalan gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetnek részt az oktatásban.

Menü

Navigáció