A mai Magyarország területén élő horvátok különböző korokban, a törökök elől menekülve, a hódoltság korában vagy azt követően, hozzávetőleg a XV. és a XVIII. század között települtek ide. Egyes kutatók szerint a Dráva és a Mura bal partján már a magyar honfoglalás korában is éltek őshonos horvátok.

Az eredet, a nyelvjárás és a néprajzi sajátosságok szempontjából a magyarországi horvátok egyike az ország legszínesebb, legösszetettebb nemzetiségeinek. A hazai horvát nemzetiségi kutatók szerint a magyarországi horvátság legalább hét (egyesek szerint tizenkettő) népcsoportra oszlik, amelyek északról dél felé haladva a következők: nyugat-magyarországi /gradistyei/ horvátok, Mura menti vagy zalai horvátok, Dráva menti horvátok, Pécs környéki bosnyák-horvátok, baranyai és bácskai sokác-horvátok, bunyevác-horvátok, Duna menti vagy rác-horvátok.

A magyarországi horvát települések legnagyobb része a magyar-osztrák-szlovák hármas határtól kiindulva egészen Szegedig terjedő területen található, de jelentős számban élnek horvátok Budapesten és környékén is.

A 2001. évi népszámlálás adatainak összesítése szerint hazánkban 15 620 fő tekinti magát horvát nemzetiségűnek, és 14 345 fő nevezte meg anyanyelvének a horvát nyelvet. Ennek ellenére az Országos Horvát Önkormányzat becslése szerint a magyarországi horvát közösség létszáma 70-80 ezer főre tehető.

A 2010. október 3-án megtartott nemzetiségi önkormányzati választásokat követően 127 helyi horvát nemzetiségi önkormányzat alakult meg. Hat horvátok által legsűrűbben lakott megyében (Baranya, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Zala megye) és Budapesten területi önkormányzatok alakultak. Az Országos Horvát Önkormányzat (OHÖ) választásán a Magyarországi Horvátok Szövetsége indított önálló listát és a horvát nemzetiség 507 elektora 29 tagú országos önkormányzatot választott meg. A 2011. január 29-én megtartott alakuló ülésen az országos önkormányzat elnökének Hepp Mihályt választották meg.

Az Országos Horvát Önkormányzat budapesti székhellyel működik. Az OHÖ fenntartásában pillanatnyilag hat nemzetiségi intézmény és vállalat található: Hercegszántói Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon, Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Közhasznú Társaság, Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete, August Šenoa Horvát Klub, Zavičaj Magyarországi Horvátok kulturális, Képzési és Szabadidő Központja, Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye.

A hazai horvát nevelési és oktatási program az állami oktatási hálózat szerves részeként valósul meg. A 2009/2010-es tanévben 9 óvoda működött anyanyelvű, 18 kétnyelvű és 1 kiegészítő horvát program szerint, 28 általános iskolában van heti 4-5 órában horvát nyelvoktatás, az egész országban mindössze 5 intézményben folyik két tannyelvű horvát általános iskolai oktatás: Budapesten, Felsőszentmártonban, Hercegszántón, Pécsett és Szentpéterfán.

Magyarországon két gimnáziumban – Budapesten (Budapesti Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon) és Pécsett (Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon) – van középfokú horvát nyelvű oktatás. Mindkét intézmény oktatási központ szerepét tölti be, óvoda, általános- és középiskola, valamint diákotthon tartozik az intézményhez.

Felsőfokú horvát oktatásról csupán a pedagógusképzés egy részében beszélhetünk. Több felsőoktatási intézmény is képez horvát nyelv és irodalom szakos tanárokat illetve bölcsészeket, egyetlen intézmény (Baja, Eötvös József Főiskola Nemzetiségi és Idegen Nyelvi Tanszék) foglalkozik óvodapedagógus és tanítóképzéssel. Horvát nyelv és irodalom szakos képzés folyik Budapesten az ELTE Bölcsészettudományi Kar Szláv Filológia Tanszékén, Pécsett a PTE Bölcsészettudományi Kar Horvát Tanszékén, a szombathelyi Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában. Sajnos nincs olyan felsőoktatási intézmény Magyarországon, ahol horvát nyelven lehet történész, fizikatanár, matematikatanár, biológus stb. diplomát szerezni. Ezt a hiányt némileg csökkenti, hogy államközi megállapodás alapján lehetőség van állami ösztöndíjjal az anyaország egyes egyetemein tovább tanulni.

A magyarországi horvátok egyetlen hetilapját a Hrvatski glasnikot a Croatica Nonprofit Kft. adja ki. A hetilap PDF formátumban elérhető a kiadó honlapján is. A Hrvatski glasnik tájékoztatja olvasóit a hazai horvát közösség minden jelentősebb eseményéről, figyelemmel kíséri a politikai, oktatási, művészeti, kulturális stb. rendezvényeket, tudósít a horvát-magyar kapcsolatokról stb.

A Croatica Nonprofit Kft. 2005-től Radio Croatica néven internet rádiót is üzemeltet. Az Internet rádió egyik előnye, hogy bármikor letölthető, mert a műsor tartalma megtalálható az archívumban, a hírek és az aktualitások követhetők a honlapon írott formában.

Az MTVA Horvát Szerkesztősége napi 2 órás anyanyelvű rádióműsort készít, amely az MR4-en fogható reggel 8-tól 10 óráig, valamint egy heti horvát nyelvű televíziós magazint készít 26 percben „Hrvatska kronika” címen. A televíziós és a rádiós műsorok is elérhetők és letölthetők az MR4 illetve az MTV internetes honlapjáról.

A pécsi Horvát Színház Európa egyetlen horvát nemzetiségi színháza, fő célja a magyarországi horvátság anyanyelvének, kultúrájának ápolása és megőrzése. A Színház repertoáron tartott előadásainak programja megtekinthető a honlapon.

A magyarországi horvát nyelvű könyvkiadás elsősorban a Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Közhasznú Társaság feladatai közé tartozik. A Croatica fő profilja tankönyvek kiadása és nyomtatása. Hatvanegy tankönyv szerzői jogával rendelkezik, melyek között a magyarországi horvát, német, szlovén, szlovák, román, görög és bolgár közösség tankönyvei vannak, de itt jelenik meg a Hrvatski kalendar évkönyv is, a Pogledi folyóirat és számos szépirodalmi alkotás is.

A Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete fő feladatának tekinti a hazai horvát kisebbségi kutatók összefogását és a tudományos utánpótlás kinevelését. A kutatómunka mellett az Intézet szakmai tanácskozásokat, konferenciákat szervez, kiadói tevékenységet folytat és népszerűsíti az elért kutatási eredményeket.

A pécsi August Šenoa Horvát Klub művelődési központként tevékenykedik és regionális feladatokat lát el. Elsősorban kiállításokat, könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat, előadásokat, színházlátogatásokat, emléküléseket stb. szervez.

Az Országos Horvát Önkormányzat, a nemes szívű Dumovits István atyától kapott gyűjteménnyel, megalapozta a Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteményét, amely a nyugat-magyarországi Peresznyén található. A gyűjtemény, tudományos és kulturális szerepe mellett, értékének és a magyar-osztrák határ közelségének köszönhetően, reményeink szerint idővel idegenforgalmi jelentőségre is szert tesz.

A horvátországi Pag szigetén Vlašići településen található Magyarországi Horvátok Képzési és Üdülési Központja, e tevékenységek színtere Európában egyedülálló nemzetiségi projektként. Célja a magyarországi horvát tanulók, fiatalok, pedagógusok, művelődési dolgozók, kultúrcsoportok részére szakmai továbbképzések, tanfolyamok, táborok szervezése és színvonalas üdültetése.

Az intézmények mellett a hazai horvátság nyelvének és identitástudatának átörökítésében óriási szerepe van a civil szervezetként működő regionális és helyi hagyományőrző együttesek munkájának. Helyi, települési szinten több mint 100 kulturális egyesület, felnőtt, ifjúsági és gyermekkultúrcsoport (kórus, zenekar, tánc- és színjátszó csoport) tevékenykedik.

A magyarországi horvát intézmények, civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok jó kapcsolatokat építettek ki horvátországi partnereikkel, szinte nincs olyan horvátok lakta település Magyarországon, amelynek ne lenne valamilyen horvátországi partnerkapcsolata. Ugyanakkor, hasonló kapcsolatokat építettek ki a térség országaiban (Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia) élő horvát közösségekkel is.