Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok világnapjának. 1948-ban ezen a napon fogadta el a Közgyűlés az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely dokumentum megalapozta az emberi jogok XX. századi fejlődését.

2015-ben az emberi jogok világnapját annak szenteli az ENSZ, hogy elindítson egy egész éves kampányt két nemzetközi egyezmény elfogadásának 50. évfordulója alkalmából. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát 1966. december 16-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése. A kampány célja a figyelem felhívás a két egyezményben foglalt, minden embert megillető jogok biztosítására. 

A 2011. április 25-én hatályba lépett Alaptörvény két külön részben, nevezetesen a Nemzeti Hitvallás, valamint a Szabadság és Felelősség című fejezetekben foglalkozik az alapvető emberi jogok rögzítésével. Ezek, a modern polgári alkotmány feltételeinek megfelelően az első részei az Alaptörvénynek. Ebben a két fejezetben az alapjogok széleskörű katalógusa megtalálható, hiszen a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok mellett harmadik generációs emberi jogok is szerepelnek az Alaptörvényben.