Közös feladatunk az összefogás, az emlékezés és az emlékeztetés

Publikálva: 2015. április 16.

Az Országgyűlés 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az időpontválasztás oka, hogy 1944-ben április 16-án kezdődött meg Kárpátalján a zsidók gettókba zárása, majd deportálása. Ezen a napon a magyarországi iskolákban is megemlékeznek a Holokausztról.

Az emléknap tiszteletére 2015. április 15-én a Városmajori Gimnáziumban "Hősök és mártírok" címmel nemzetközi konferenciát rendezett a "Duna-táj" Magyar-Izraeli Baráti Kör, a Magyar-Izraeli Baráti Társaságok és Körök Országos Szövetsége valamint a Széchenyi Tudományos Társaság. A védnöki tisztet az Emberi Méltóság Tanácsa Ifjúsági Tagozata látta el.

A Konferencia elnökségében Weisz Péter (gyöngyösi hitközség elnöke, MAZSIHISZ elnökségi tagja), Szunai Miklós (Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnöke), Haraszti György (Holokauszt Emlékközpont kuratóriumi elnöke), Sipőcz Ernő ("Duna-táj" Magyar-Izraeli Baráti Kör elnöke) foglalt helyett. A Miniszterelnökséget Dr. Latorcai Csaba Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár képviselte.

A mintegy 20 előadás legfontosabb közös eszméje már Weisz Péter megnyitó beszédében elhangzott, amikor rámutatott arra, hogy Isten szeretete és az ember szeretete kötheti össze a zsidóságot a katolikus hívőkkel, hogy közös feladatunk az összefogás, az emlékezés és az emlékeztetés, miközben a holtaknak szóló tiszteletadásunk egyben fogadalom is az élők előtt: soha többé nem ismételheti meg magát a történelem.

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsa nemzetközi civilszervezet elnöke beszédében az I. világháború és a Holokauszt közötti kapcsolatra hívta fel a figyelmet, azokról a magyar zsidó közlegényekről és tisztekről szólt, akik életüket áldozták Magyarországért 1914-18 között, és a túlélőkről, akik közül sokan munkaszolgálatosként vesztették életüket a II. világháborúban. Ugyanezt a témakört dolgozta fel

Ternyák Csaba egri érsek, valamint Renato Tubaro, a goriziai Közép-Európai Intézet (ICM) volt igazgatója is, aki az olasz front hőseire emlékezett, és a felújított doberdói magyar kápolna közelében lévő magyar hősök temetőjéről is beszélt.

Kozma Imre atya, a Máltai Szeretetszolgálat alapító-elnöke a szegények és elesettek védelmére szólított fel a II. világháború vértanú-püspökének, Apor Vilmosnak példázatos bemutatásakor, Birher Nándor c. egyetemi tanár, az Emberi Méltóság Tanácsa Ifjúsági Tagozatának Elnöke a Holokausztból fakadó szeretet tanulságaira hívta fel a figyelmet Fisch O. Róbertról, Amerikában élő holokauszt-túlélő gyermekorvos festőművészről tartott előadásában.

Széchenyi Tímea, a gróf Széchenyi István család alapítványának kuratóriumi elnöke felemlítette több arisztokrata család tiltakozását a magyarországi zsidótörvények kodifikálásakor, és rámutatott Gulág, Auschwitz és Recsk közös jellegére.

Dr. Latorcai Csaba záró beszédében kinyilvánította, hogy Magyarország Kormánya elkötelezett az áldozatok emlékének ápolása iránt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy soha többé ne történhessen hasonló tragédia. Megerősítette Weisz Péter fontos bejelentését: a gyöngyösi zsinagóga felújítása még az idén megkezdődik kormányzati támogatással. Nem csak eredeti, szakrális funkcióját kapja vissza az épület, hanem a jövőben egyfajta kulturális központként, az Együttélés Házaként is funkcionál, ahol mértékadó módon bemutatásra kerül a zsidó-magyar közös múlt.

A konferenciáról kötet is jelenik meg a közeljövőben, amelyben az ott elhangzott előadások, illetve más szerzők művei is helyet kapnak.

(kormany.hu)

Menü

Főoldal

Navigáció